A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Szerdahelyi Zoltán: Adalékok a micskei uradalom gazdálkodásának történetéhez a XVIII. században
95 által.51 Ezen kísérletet azonban nemcsak a földesúrak szemszögéből érdemes vizsgálni, ugyanis a fentebb említett urbárium terve kedvező fogadtatásra talált a központi kormányszerveknél is. Ez bizonyíthatja a központosítás útján haladó bécsi kormányzat azon törekvését, amely a magyarországi pénzügyekben való “tisztánlátást” és egy hatékonyabb gazdaságpolitikát célzott meg. Mindazonáltal a növénytermesztésben csak nagyon lassan lehetett érzékelni a modernizációs törekvéseket, mind a technológiát (művelés, aratás, szemkinyerés, tárolás), mind a termesztett növényeken belül az egyes fajták arányát tekintve is. A hasznot hozó növények körét két részre oszthatjuk:- “Vadon termett” növények.52 Csak a betakarítás fázisánál kapcsolódik be a termelő, a többit a természetre hagyja. Ide tartoznak a különböző gyümölcsfák (alma, körte, szilva, dió), gomba, s találkozni több helyen a mogyoró nevével is. “Termesztett” növények. Minden olyan növény, melyeknél a betakarításon kívül jelentős ráfordítást is kellett eszközölni. Ide olyan szántóföldi és kerti növények tartoznak, mint a különböző gabonafélék, a kukorica, a különböző zöldségek, a kender, a len, a káposzta, a hüvelyesek.53 Nem lebecsülendő az első kategóriába tartozó növények értéke, hiszen Alsódernáról, Almaszegről, Papfalváról is jelentős mennyiségű gyümölcsöt és az ebből készült pálinkát vittek más falvakba, hogy cserébe főleg búzát kapjanak, így kompenzálva a rossz gabonatermesztési lehetőségeket.54 A művelés mellett a szüret eredményeiről sincsenek pontos kimutatásaink és azt sem tudjuk, hogy a termésen belül milyen nagyságrendet képviselt az emberi és az állati fogyasztásra szánt rész. A gyümölcs ember általi hasznosításának két fő módja létezett: kedvelt volt az aszalás utáni fogyasztás, de igazán nagy mennyiséget a pálinkafőzés során használtak fel. Mint a korszakban mindenütt, úgy az uradalom szántóföldjein is a gabona- termesztés uralkodott, az 1743-as összeírás alapján a következőképpen alakult az egyes növényfajták megoszlása a termésen belül: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX Össztermésen belüli megoszlási %-ban) Búza 40,0 Árpa 0,65 Rozs 0,5 Zab 5,55 Köles 0,3 Kukorica 53,0 51 A bevezetésére azonban csak 1761-ben tettek kísérletet. 52 Ezt a kategóriát nem szokás így elkülöníteni, azért tartottam fontosnak megemlítni, mert a jövedelmi viszonyok vizsgálatánál az ezekből származó hasznot is érdemes figyelembe venni. 33 A legelterjedtebb a bab, a borsó és a lencse 54 Az úrbérrendezés vonatkozó iratai alapján HBMLIV. A. 1/d.
