A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Gazdag István: A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara megalakulása és tevékenysége 1929-ig
359 A kamara már az első években több felterjesztéssel igyekezett a minisztériumok, országos szervek támogatását megszerezni a kerület gazdaságai számára. 1923-ban a kamara kérelemmel fordult a földművelésügyi misztériumhoz a szántóföldek öntözésének támogatása érdekében: az öntözés eredményeként elért termés többlet illetékmentes kivitelének engedélyezését kérve. Ugyanakkor megkereste a kereskedelem és pénzügyi minisztériumokat is, hogy a gazdaságok vámmentesen hozhassák be az országba-saját céljukra az öntöző berendezéseket.20 "A magyar mezőgazdaság elvérzik" a mezőgazdasági termények kivitelének korlátozása miatt, ezért a kamara minden alkalmat megragadott arra, hogy felhívja a kormányzat figyelmét, hogy a jelenlegi rendszer súlyos kárt okoz a gazdatársadalomnak. A kamara közgyűlése feliratot intézett a földművelésügyi és pénzügy miniszterhez a megoldást sürgetve, hiszen "...az eddig mindig háttérbe szorult Tiszántúl gazdatársadalma legtöbbet szenvedett és szenved..."21 A Tiszántúli Gazdák eddig nem tapasztalt nyilvánosságot teremtett a "Legszebb kalász" pályázat számára. Nemcsak a résztvevők száma volt imponáló, hanem a résztvevő gazdaságok súlya is. A beküldött mintákból rendezett kiállításon a kormányt gr. Klebersberg Kunó közoktatásügyi miniszter képviselte. A nyertesek névsorát a kamara lapja, a Tiszántúli Gazdák tette közzé.22 A kamara 1922-től működtetett gyógynövény-termelési telepet és 1923 júliusában megszervezte a vadontermő gyógynövények gyűjtésére a Herba Alföldi Gyógy-és ipari növénytermelő és értékesítő RT-t debreceni székhellyel.23 Említést érdemel, hogy a kamara vezetősége a kezdeti időszakban igyekezett kiépíteni kapcsolatait a pallagi Gazdasági Akadémiával. 1923. júliusában sor került gr. Almássy Imre elnök vezetésével a kamarai elnökség akadémiai látogatására, októberben pedig Czeglédy Béla alelnök és dr. Rácz Lajos igazgató kereste fel az intézetet. Az együttműködés sikerét garantálta az akadémia tanári karának részvétele a kamara szakmai munkájában, elsősorban a szakosztályokban tevékenykedett több , 24 tanar. A Tiszántúl gazdatársadalmának a magyar gazdaságban létező hátrányos helyzetére több ízben felhívta a figyelmet a Tiszántúli Gazdák című újság -több más fórum mellett. 1923 nyarán a kerület állattenyésztői felvetették, hogy az állatexport lehetőségeiből a Tiszántúl megint kimaradt, mivel az engedélyezett négy export vásárt megint a Dunántúl kapta- a Tiszántúlra nem jutott semmi. A kamara ebben a helyzetben csak egyet tehetett- megígérte a hátrányos helyzet orvoslását. Tette ezt az ígéretet annak ellenére, hogy az ország nyugati fele -történelmi fejlődésünk következtében - minden vonatkozásban kedvezőbb helyzetben volt a keletinél, hogy a trianoni diktátum a magyar gazdaság egészét súlyosan érintette -de elsősorban az ország keleti része került válságos helyzetbe. A kamara szándékai becsületesek voltak-de lehetőségei csekélyek.23 A mezőgazdasági kamarák alakulására történelmünk egyik legkilátástalanabb időszakában került sor. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara alakulását követő másfél Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 20 HBML.IX:265/a.9. 1923.március7. 21 HB ML. IX.265/a. 1.1923.október 27. 22 Tiszántúli Gazdák I.2.1923.májusl5,1.6.1923.szeptember 15., I.7.1923.október 15. Tiszántúli Gazdák 1.4.1923.július 20. 2.1 24 Tiszántúli Gazdák 1.4.1923.július 20, A vendégeket dr. Vargha Kálmán akadémiai igazgató kalauzolta. 25 Tiszántúli Gazdák 1.5.1923.augusztus 15.
