A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Tanulmányok - Gazdag István: A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara megalakulása és tevékenysége 1929-ig

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 345 A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara MEGALAKULÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGE 1929-IG Gazdag István S zéchényi István és társai -a nyugati világ tapasztalatait is figyelembe véve - alakították ki programjukat az ország felemelkedésére, amely a szellem fel­szabadításától a gazdálkodás korszerűsítéséig sok mindent foglalt magába. E folyamat fontos alkotóelemei voltak azok a szervezetek -egyesülések amelyek a me­zőgazdaság fejlesztését - a mezőgazdaságban tulajdonosként vagy munkásként dol­gozók érdekvédelmét vállalták. Elsőként -a nagybirtokosok tömörítésére - az Orszá­gos Magyar Gazdasági egyesület /OMGE/ alakult meg 1835-ben. A közép és kisbir­tokosok összefogását a később alakuló különböző szintű gazdasági egyesületek tűz­ték ki célul. A termelő szervezetek másik csoportját a hitel, a beszerzés és az értéke­sítő mozgalom képezte a Károlyi Sándor vezetésével létrejött Magyar Gazdaszövet­ség irányításával. A magyar mezőgazdasági kamarák születésének körülményeit alapvetően meghatározta a kormányzati körök magatartása, az osztrák-magyar gazdasági élet meghatározó csoportjainak érdeke, a magyar gazda társadalom szervezetlensége - ellentétei. 1879 június első napjaiban Székesfehérváron került megrendezésre a gaz­dák második országos értekezlete. Hangulatát minden bizonnyal befolyásolta, hogy az első találkozó óta eltelt 11 év alatt a mezőgazdaság állapota, a gazdatársadalom helyzete nem hogy javult volna, ellenkezőleg tovább romlott. A közéletben tekin­télynek örvendő kereskedelem és ipar mellett a gazdatársadalom az elégedetlenségét és követeléseit erőtlenül hangoztató része maradt az országnak. Az országos értekez­leten felvetődött "Mimódon kellene Magyarországban a földmívelés előmozdítására hivatott s alkalmas közegeket szervezni, miként lehetne a földmívelés érdekeinek megfelelőleg nyomatékos és szakadatlan működő képviseleti rendszert minden irányban létesíteni?" A választ több indítvány tartalmazta "Minden megyében egy gazdasági egylet alakítandó, ha ez önként létre nem jönne, ez kormány útján elren­delendő, Az egyesületek gazdasági kamarai tagokat választanak, mely kamara a gazdaközönség érdekeit képviseli és permanensen működik."1 1 Pesti Napló 30.évf. 135. sz. 1879 június 3-7. A földművelésre alkalmas intézkedések keresztülvitelére hivatott állami közegek és intézmények állíttassanak s a társulati intézmények megfelelő fejlesztés és gyámolításban részesüljenek..." Desewffy Aurél a záró tanácskozáson felszólította a jelenlévőket "Ké­rem a t. kongresszust...ha szükséges, ha kell velem együtt legyenek szívesek egy agrárius nagy mozga­lomnak elő idézésében közreműködni..," /Elénk,hosszas helyeslés/

Next

/
Oldalképek
Tartalom