A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Hajdú megyében a 20. század elején
297 jogi, sérelmi politika, a nemzeti kuruckodás hipnózisa alatt áll. Későbbi programjuk, 1919. január 26-án. Kiemeli, hogy a pártot a múlt küzdelmivel és hagyományaival erős szál köti össze. Ennek alapján vallja magát a magyar nemzet négyévszázados törekvései örökösének és letéteményesének. Célja a független, demokratikus Magyarország megteremtése.72 Károlyi politikai tevékenysége alatt 1918 novemberi belgrádi tárgyalásain nemzetközi összefüggésben tűnik fel Rákóczi neve. Franchet d’Esperay főparancsnok a Károlyi küldöttségnek a következőket mondja: „ Thököly, Rákóczi és Kossuth idejében Franciaország rokonszenvvel viseltetett-Magyarország iránt, mert a függetlenségéért harcolt a németek ellen. 1867 után azonban cinkosa lett Németországnak és a németek hatalomvágyának.”73 Magyarország 20. századi történelmében-az első, igazi nagy horderejű rendszerváltás nem az 1904-1905-ös alkotmányos és kormányzati válság volt, hanem a dualizmusnak a világháborús vereség nyomán bekövetkezett teljes körű bukása. Véget ért a négyszáz éves küzdelem Magyarország függetlenségéért, amelynek a Rákóczi szabadságharc is egy jelentős állomása volt. Az utolsó Habsburg távozása után öreg negyvennyolcasok lélegzettek fel, hogy vége lett a gyűlöletes „schwarzgelb” világnak. A monarchia bukása után az alapvetően közjogi alapállásra épített pártrendszer értelmét vesztette, se Tisza Munkapártja, sem a Függetlenségi Párt nem szerveződött újjá.74 Egy feldarabolt, dezorganizált, elszegényedett ország kereste helyét az új nemzetközi helyzetben. A Trianon okozta sérelmek, - ha gyakran őszintén gondolták is - mindinkább üressé, fellengzőssé váló hazafiaskodást mutattak.75 Az irodalmi értelmiség a bethleni konszolidáció időszakától kezdődően világosan látta, hogy a Habsburgtalan Magyarországot építik újjá, Habsburg szellemben és a társadalomban egy „neobarokk” értékrend alakul ki.76 Megmaradt a kuruckodó szellem is. Egy korabeli szemtanú írta Horthy 1919. november 16-i budapesti bevonulásáról a következőket: „....nem lehetett bírni ezekkel a kuruckodó magyarokkal, akik tárogatót, darutollat, s a nagymajthényi síkon” kürtjelet akartak.77 A Honvédelmi Minisztérium 1921-ben és 1922-ben a magyar történelem kimagasló alakjait és fontos mozzanatait megörökítő festményekről - a nemzeti érzés ápolása végett - jól sikerült másolatokat csináltatott és terjesztetett. Ezek között volt II. Rákóczi Ferenc híres portréja is.78 A rendszer névadója, Horthy Miklós kormányzó is igyekezett kapcsolatot teremteni a Rákóczi-hagyománnyal. Azt bizonygatták, hogy a család neve Heves vagy Szabolcs megyéből származhatott. Valószínűbb a szabolcsi eredet. Szabolcsban már a középkorban létezett egy székely település, a megyebeli Hol thoz közeli DebrecenHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 72 Mérei Gyula : A magyar októberi forradalom és a polgári pártok. Bp. 1969., 12, 161. 73 Károlyi Mihály : Hit, illúziók nélkül Bp. 1977., 162. 74 Barta Róbert: Rendszerváltások túlélői- arisztokraták a Bethlen-konszolidáció idején. In.: Politika, gazdaság és társadalom a XX. századi magyar történelemben II. k. Jelenkortörténeti Műhely II. Az 1997. szeptember 4-6-án Debrecenben megrendezett II. Országos Jelenkortörténeti Konferencia előadásai. Szerk.: Püski Levente - Tímár Lajos - Valuch Tibor. Db., 2000., 35., Hubai László : Politikai irányzatok választási eredményeinek kontinuitása, 1920-1947.. u. o. 56., Bárczy János : Zuhanóugrás ., Bp. 1981., 18. 75 Nagybaczoni Nagy Vilmos: Végzetes esztendők., Ránki György : Előszó., Bp. 1986., 10. 76 Szőke Domonkos : A szellem és a politika konfliktusai Magyarországon a két világháború között. In.: Politika, gazdaság és társadalom a XX. századi magyar történelemben... i.m. 79. 77 Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékiratai 1918-1945 Szerk.: Pemeki Mihály Bp. 1983. 59. 7li Ногу András : Budapesttől Varsóig Bp. 1987. 108.
