A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Hajdú megyében a 20. század elején
298 ben pedig a 16. század II. felében megjelent egy Horthy család, majd a 17. században Kolozsváron bukkant fel ismét. Horthy István 1635-ben kapott címeres levelet. A „nagybányai” előnevet első ízben 1697-ben használta Horthy István erdélyi református püspök szintén István nevű fia, aki udvari titkárként II. Rákóczi Ferenc szolgálatában állott.79 A Rákóczi emlékek kérdésében a szervezés továbbra sem szünetel. Szatmár- Bereg - Ugocsa /közigazgatásilag egyelőre egyesített/ vármegyék anyagi támogatást kérnek a Nagyecsed községben II. Rákóczi Ferenc emlékét megörökítő emlékmű felállítására. Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága támogatja az akciót és e célra az 1926. évi háztartási költségvetése, adományok és segélyek rovata terhére 2 millió koronát megszavaz. Az 1926. szeptember 30-i közgyűlés a következő sorokat fogalmazza meg: „Hazafias szent kötelességünknek tartjuk a magyar hazájáért vagyonát, életét feláldozó nagy szabadsághős fejedelem emlékének megörökítéséhez anyagi erőnkhöz mérten hozzájárulni.”80 Hadházy Zsigmond főispán is a függetlenségi hagyományokat emlegeti 1929. november 2-án elmondott beszédében, amelyben Rákóczira is hivatkozik: „...itt lengett közöttünk Bocskai, Rákóczi és Kossuth szabadságszerető lelke és szelleme...”81 Dr. Gábor Jenő a Függetlenségi Nyilatkozat 80. évfordulóján mondott beszédéből sem marad ki a Rákóczi hivatkozás. A szónok a trianoni trauma összefüggésében elemzi a fejedelem és Magyarország szomorú helyzetét. „Másé a Kárpátok gerince, másé az Adria kéklő fodra, másé a koronázó Pozsony, Rákóczyt temető Kassa, kincses Kolozsvár, golgotás Arad és Losonc, Temesvár.” A beszédet a Debreceni Független Újság közölte.82 Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága 1935. május 14-én rendes ülést tartott. Itt Dr. Ujvárosy Lajos bizottsági tag beszédet mondott. Előadásában II. Rákóczi Ferenc halálának 200. évfordulójáról emlékezett meg. Bevezetésképpen szólt a gyermek és ifjú Rákóczi neveltetéséről, majd kiemelte Bercsényi Miklóssal való barátságát. A nyomorgatott haza körülményeit látva, a két főúr felkészült, hogy az alkotmány védelmére fegyvert fogjon. Életrajzi adatok felsorolása után rátér a szabadságharc kezdeti eseményeire és mindjárt ki is emeli a hajdúk vitézségét. Méltatja Rákóczi emberfeletti nagyságát, önzetlenségét, morális tartását. A bujdosás végállomásán, „Kisázsiában a Márvány tenger partján hunyta le szemét örök álomra..” A közgyűlés hálás kegyelettel emlékezik meg a fejedelemről, „őt a honszeretet, szabadságszeretet és jellemszilárdság apostolának tekinti, s emlékét - mely élni fog, míg egy magyar lesz ezen a földön - mindörökre szívébe zárja.”83 A legújabb szakirodalom szinte alig említi a két világháború közötti Rákóczi megemlékezéseket és kiadványokat. Zolnai Béla „A janzenista Rákóczi” címen 1927-ben jelentette meg könyvét. Évszám nélkül ebben az időszakban látott napvilágot a szerző II. Rákóczi Ferenc c. könyve a „Magyar életrajzok” sorozatban.Jeles hadtörténészünk, Markó Árpád pedig Rákóczi Ferenc hadvezéri tevékenységét méltatta ezidőtájt. Thaly jobboldali védelmezői is publikáltak. Király Aladár:”Harc Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez... 79 Horthy Miklós: Emlékirataim .Jegyzetek : Sipos Péter ,,Bp. 1990., 361. 80 HBML. IV. B. 902/a. 25. k. 427-5728/1926.,1926. szept. 30. 111 U.o.: 28. k. 510/529/1929.., 1929. nov. 2. 82 Debreceni Független Újság 1929. április 6. 5-6. 85 HBML IV. вГ902/а. 31. к .32/1935., 1935. máj. 14.
