A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Balogh István: Debrecen mezőváros igazgatása és igazságszolgáltatása 1361-1599
26 Ha házak gazdái hazatérnek és a helyettük fizetett census megtérítését megtagadnák, azok házait is birtokba vehetik”.53 A véglegesen vagy állandó bentlakásra beköltözöttől azonban a magisztrátus kötelező nyilatkozatot kívánt. Derzsi Ferenc a közeli Zelemérről 1556-ban „felvetett és besoroltatott ezen város polgárai közé. Kijelentette előttünk saját szavaival és nyelvével, hogy bármi, ezen a város hasznára és szükségére tartozik, akár adófizetés, vagy bármiféle szolgálat, ígérete hogy kész magára vállalni. Ameddig körünkben lesz, azokat minden kifogás nélkül megadja és a szolgálatokat teljesíti.54 A jegyzőkönyvekben változó számú befogadásról olvashatunk, de legtöbb esetben a formula úgy szól, hogy felvettek a „város tagjai (in membrum) közé”, vagy a beköltöző a „város közé jobbágyul beíratta magát”, valamivel bővebben „a főbíró úr előtt ajánlotta magát és beállott”, „Kerekes Antal Szoboszlóról polgártársunk lett”.5'5 A felvételért bizonyosan fizetni kellett. De ha nem, akkor is bizonyos kötelezettségvállalással járt a felvétel. 1575. december 22-én kelt Dienes Ferenc az előtt váradi lakos, prókátort a „szenátus csak akkor számítja „a debreceni lakosok kebelébe és számaiba, hogy az újév kezdetétől, tudni illik 1576-tól 1577 kezdetéig saját maga és övéi mentesítése miatt, az adóra, taksára, valamint az utca védelmére, amelyben lakik, két forintot köteles adni”. Ha pedig a főbíró valami miatt a törvényszékre szólítja, megjelenni nem vonakodik.56 Az feltehető, hogy minden beköltözést kérőt nem írtak a jegyzőkönyvbe. Néhány évben tömegesebb a bejegyzés, de még akkor sem sok. 1564-ben tizennyolc helyről huszonkét nevet találunk, 1568-ban tizenegy faluból tizenöt kérte a lakók közé való felvételét.57 János Zsigmond 1563. július 18-án kelt oklevelében megerősítette Szilágyi Erzsébet által adományozott, kiváltságáról, a jobbágyok befogadásáról. Sőt nemcsak megerősítette, de azzal is bővítette, hogy a beköltözőitekről további szolgáltatást követeljenek. Viszont akadt olyan jobbágy, aki a beköltözés megengedése érdekében kötelezte magát, hogy nem kéri felvételét a mezőváros polgárai közzé.58 A Szolnok eleste után bekövetkezett meghódolás, a khász-városi szultáni menlevél bizonyos védettséget nyújtott a városnak. Ennek ellenére az 1594. júliusaugusztusában az egész Eszak-Tiszán fent végig dúló tatár betörésről olvasunk a jegyzőkönyvben. „Itt lőtt közönséges futásunk az tatárok előtt, kik Huszt felől Balogh István: Debrecen mezőváros igazgatása és igazságszolgáltatása 53 Mag. jkv. 1552: 387/4 reg. - Szeged már 1542 óta török kézen volt, 1551-ben a volt főbíró a hajdúk segítségével a várost vissza is foglalta, de a várat nem sikerült bevenni. Lippa még ebben az évben visz- szakerült, erdélyi végvár lett. A környékének lakói ideiglenesen laktak Debrecenben. 34 Mag. jkvek. 1556: 657/5 reg. 55 Borbás Benedek a mezőváros közösségébe adta magát, vállalja minden teher fizetését, mag. jkvek 1570: 28/2 reg. - „Előttünk a debreceni lakosok számába adta magát. 1575: 556/2 reg. - Kerekes Antal Szoboszlóról, polgártársunk lett”. 1575: 325/1 reg. 5<’ Mag. jkvek 1575: 619/1 reg. 57 Mag. jkvek 1564: 4/9, 5/6, 6/7, 9/4, 11/1,7,9, 13/5, 19/9, 22/9,10, 34/3, 37/2, 39/11, 52/2, 55/7, 59/3, 60/5, 62. - 1568: 242/8, 243/5, 245/7, 247/5, 248/8, 251/3,4, 253/8, 257/2, 259/9, 275/11, 276/10, 279/1, 284/11, 292/10, 308/3, 310/4 reg. 5* Szilágyi Erzsébet oklevele közölve: A hatszáz éves Debrecen. Db. 1961. 38 p. - Szepesi Sára Szepesi jobbágya kötelezte magát anyjával együtt „ha Debrecenbe kelletik bejönni lakni, az pogány mia' sem titkon, sem nyilván nem íratják be magukat a város könyvébe”. Mag. jkvek. 1595: 134/1 reg.
