A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Balogh István: Debrecen mezőváros igazgatása és igazságszolgáltatása 1361-1599
27 jöttének be az országba, kik nagy dúlást, rablást tettenek, a nádudvariakat levágták”. A XVI. század második feléből több feljegyzés van a hadak dúlására, de ezeket az országrész birtoklásáért folyó küzdelemben a királyi oldalon álló hadak okozták. Viszont Várad 1598. évi ostroma alatt Duskás István főbíró rendre hírekkel látta el a királyi hadvezetést a török hadvezetést a török mozdulásairól. Nyilván ezekre is hivatkoztak a Bécsbe küldött követek, amikor sikerrel kérték I. Rudolftól a város több Mohács előtti oklevele megerősítését 1599-ben. Ezek az (Mátyás 1458. évi, Ulászló 1507. évi) oklevelek szinte a szabadkirályi városokkal egyenlő jogokat biztosítottak a mezővárosi polgároknak. Még a városi címert is megkapták hozzá.59 A jegyzőkönyvek által átfogott félévszázadban a mezővárosnak három olyan intézménye volt, amelyeknek gondozása a magisztrátus hatáskörébe esett, az egyház, az 1529-ben alapított, időnként nosocomiumnak, máskor Ispotálynak nevezett kórház és szegények háza. Az egyházzal kapcsolatban lírai hangú feljegyzés az 1564. szeptember 4-i második tűzvész, amelyben a templom, az iskola, a prédikátorok háza leégett. A Szent András tiszteletére XIV. század elején épült templom majd a következő évszázadban épült újra, addig a város által mellette felépített oratóriumban hirdették az igét. Viszont a tisztújítás alkalmából rendszeresen megválasztott két egyházfi (aedituus) egyike általában mindig szenátor volt.60 A század ötvenes éveiben még a két egyházfi egyben ispotálymester is volt, azaz a jövedelmek kezelője és gondozója. 1553-ban két, belső- és külső ispotályról (nosocomium pauperorum exterius) esik említés, a belső a piac mellett állott. Ez évben Kalmár János egyházfit utasítja a tanács, hogy a külső ispotály javait is az ispotálymester kezébe kell adni. Ugyanakkor rendelkeztek a vásárbírák és mértékekre felügyelők (látók) fizetéséről is. A vásár jövedelem negyed részét kapták, a többi az ispotályban lakó ellátását szolgálja.61 A század vége felé az ispotály és iskola közösen részesült, a gazdátlan (bitang) marhák árából. Az ispotály kapta a város jobbágyai dézsmáját. A jobbágyok tartoztak egy hold árpával, ha magot kaptak, két hold búzavetés betakarításával, behordásával és „egyéb szolgálattal is”.62 Az iskola, a kollégium őse 1571-ben kapta meg a szenátus támogatását, a jegyzőkönyvekben ekkor találjuk erre vonatkozóan az első határozatot. Korábban csak a helyét említik, a mai helye táján. A szenátusi határozat szerint, ha valaki elhívná az iskola rektorát és diákjait „a gyermekkel együtt, vagy külön-külön haladni (halottat kísérni) a város meg szokott temetni szertartása szerint”, azért pedig „a deákok fizetsége 15 dénárt nem haladhatja meg”. A rektor köteles őket elengedni. Az iskola részére tett adományt „az iskola dejákjainak közössége” kezeli.63 Hajdú-Вihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX. 59 Mag. jkvek 1594: 76/1 reg. - Barta Boldizsár: Rövid Chronica. Sajtó alá rendezte Krankovics Ilona Db. 1984. (HBML. forráskiadványai) - Várad ostroma: Szamosközi István Erdély története II. kiad. Bp. 1977. 136 p. Nagy László Debrecen a nagyhatalmak ütköző pontján. (Debrecen története I. k.) Db. 1984. 321- 322 p. -1. Rudolf oklevelei. Szűcs István Db. 1872. 224 s köv. 60 A templomégésre 1564. Mag. jkvek. 30/5 reg. és Barta Boldizsár Id. mű 14 p. 61 Mag jkvek. 1553: 433/6,463/3,487/6 reg. 62 Mag. jkvek 1586: 7/3, 1590: 210/13, 1592: 304/4 reg. Valami adót is vethettek ki a város lakóira e célra, mert 1588-ban Molitor Mihályt felmentették a fizetésétől. U. ott. 185/10 reg. - Az ispotály és iskola jövedelme megosztása. U. ott. 1590: 210/13, 1592: 304/4 reg. 63 Mag. jkvek 1571: 170/2 reg. - az iskola helye a Darabos utcán van. U. ott 1571: 182/1 reg.-Az iskola deákjainak közössége. U. ott 1576: 661/2 reg.
