A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben a XX. sz. első felében
266 19,9 %), 1930-ra viszont a kertségek és telepek római katolikusainak aránya némileg magasabb lett (21,2 %) a belterületnél (20,7 %). A görög katolikus felekezethez tartozók aránya 1910 - 30 között végig magasabb volt a külső övezetben, mint a belvárosban. A zsidóság területi elhelyezkedése a legszembeötlőbb, a legnagyobb aránybeli különbségek itt mutatkoznak meg. Az izraeliták szinte kizárólag a belvárosban éltek, a városi népességen belüli arányukat itt jócskán túlhaladták. Ugyanakkor a város külterületén csak elenyésző számban és arányban laktak zsidók. A fentebb leírtakat jól szemlélteti a következő táblázat, amely a négy legnépesebb vallásfelekezet városrészek szerinti megoszlását mutatja százalékosan 1910- 30 között: Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben... 1910 1920 1930 Belterület Külterület Belterület Külterület Belterület Külterület Római katolikus 18,1 13,9 19,7 19,9 20,7 21,2 Görög katolikus 2,6 3,2 2,9 4 3,1 4,7 Református 62 76,4 57,7 72,2 56,5 70,3 Izraelita 15,2 1,7 17,6 2,1 17,8 1,9 4. táblázat A legnépesebb vallásfelekezetek városrészek szerinti százalékos megoszlása 1910-1930 között - az adott időszak közötti népszámlálási kötetekből összesítve A statisztikai összeírások azt is lehetővé teszik, hogy részletesebben megnézzük a külváros egyes részeinek demográfiai viszonyait és a lakosság vallási megoszlását. Az olvasóköri tagság vallási hovatartozásának vizsgálatát viszont nehezíti az, hogy csak a 30-as évek végén keletkezett tisztikari jegyzőkönyvek ill. tagfelvételi könyvek tartalmaznak ilyen jellegű adatokat. Ezért a körtagok egy részének egyáltalán nem ismerjük vallási megoszlását. A külterület egyik legnépesebb kertsége a Csapókért volt, 1920-ban 3175 lakossal. Itt a reformátusok aránya a városi átlagnál 20 %-kal volt magasabb (85,2 %), a többi felekezet viszont alulprezentáltságot mutat: a római katolikusok aránya csak 9,5 %, a görög katolikusoké 2,6 %, az izraelitáké pedig 0,9 % volt. A Csapókerti Református Olvasókör tagjai - az előbbieknek megfelelően - túlnyomó többségben reformátusok voltak és csupán egy római katolikus vallásút találunk közöttük. E helyen szükségesnek tartom visszautalni arra, hogy a református olvasókörök alapszabályai, a tagság feltételéül szabták a református felekezethez tartozást. Ugyanakkor céljaik között megfogalmazódott a felekezeti türelmetlenség kizárása is. Ennek jegyében vettek be a református körök tagjaik közé más vallásúakat is. A Homokkert hasonló lélekszámú volt, a két háború között több mint 3 ezer lakost számlált. Vallási összetételét illetően ugyanazok a fő tendenciák érvényesültek, amelyek a város egészében. Vagyis a római katolikusok aránya 1910-30 között
