A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben a XX. sz. első felében
17 %-ról 23,4 %-ra növekedett, a reformátusoké viszont 77 %-ról 10 %-kal esett vissza. A görög katolikusok és izraeliták aránya lényegesen nem változott: a kertség lakosainak 4-5 %-a tartozott a görög katolikus felekezethez és 2 %-a az izraelitákhoz. A Homokkerti Olvasókör, mivel református kör volt, ezért a reformátusok aránya jóval magasabb a kertséghez viszonyítva. A 179 körtagnak 86 %-a református vallású, ugyanakkor csak 10 % római katolikus, a görög katolikusok száma öt és csupán egyetlen zsidó tagja volt. Ebből azt is láthatjuk, hogy a Csapókerti Olvasókör nem az egyetlen, amely befogadott tagjai sorába nem reformátusokat. A Homokkerti Olvasókör szintén nyitottságot tanúsított az eltérő felekezetűek iránt. A nyilastelepi városrész népessége 1920-30 között 66 %-os növekedést mutat: 796-ról 1324-re nőtt lakosainak száma. Ezen a telepen a római katolikusok nagyobb arányban voltak jelen, mint más kertségekben. 1920-ban 26,5 %-kukkal a reformátusok 66-68 %-os aránya áll szemben, a görög katolikusok 4,5 %-ot tettek ki. A zsidóság száma itt is csekély volt. A Nyilastelepi Református Olvasókör vallási összetétele viszont más képet mutat. Itt ismételten szeretnék emlékeztetni az alapszabályokban írottakra: az olvasókör tagjai református és ágostai hitvallású evangélikus lakosok lehettek. Ennek megfelelően a kör tagjai e két vallásfelekezetből kerültek ki: többségében reformátusok voltak és csupán egy ágostai evangélikus akadt közöttük. Habár nem ismerjük a tagság egészének vallási hovatartozását, mégis azt állapíthatjuk meg, hogy a két fentebbi református körtől eltérően, a Nyilastelepi Olvasókör - vallási tekintetben - sokkal homogénebb volt. A Tégláskert lélekszáma az 1920-30-as években 1300 körül mozgott. Igen magas volt a reformátusok aránya (80 %), a népesség 15 %-a tartozott a római katolikus felekezethez, a görög katolikusoké a külterületi átlagnak felelt meg (4 %), az izraelitáké elhanyagolható maradt. A Tégláskerti Olvasókör tagságának többsége szintén református volt, csupán négy római katolikus és kettő görög katolikus vallását találunk tagjai között. A Kisbarcsay és a Wolafka telep együttes népessége 1930-ban 559 fő volt. Ebből 76 % a református felekezethez tartozott, 16 % római katolikus volt. Izraelita egy sem élt ezeken a telepeken. Az olvasókör 38 tagjának ismert a vallási hovatartozása. Közülük 28 volt református, 8 római katolikus, 2 görög katolikus. A Vargakertben az 1920-as népszámlálási adatok szerint 1616-an éltek. A római katolikusok aránya ebben a kéltségben 25 %-ot ért el, a görög katolikusoké 6,6 %-ot tett ki, ami az átlagosnál kissé magasabbnak tekinthető. A református vallá- súak aránya 64 %-os, az izraelitáké 2,5 %-os volt. A Vargakerti Olvasókör vallási adatai majdnem teljesek, hisz a 65 tagból csupán nyolcnak nem ismerjük a felekezeti hovatartozását. A körtagok között itt is legtöbb volt a református (44), nyolc római és öt görög katolikus mellett. A Böszörményi úti és környéke Polgári Olvasókör 3 kertre: Újkert, Vénkert, Csigekert terjesztette ki tevékenységét. A három kél tségben 1920-ban összesen 1763 lakos élt. A római katolikusok aránya 19,6 %, a görög katolikusoké 2,7 %, a reformátusoké pedig 70,7 % volt. Ezekben a kertségekben az izraeliták arányszáma a többi külterületi városrészhez viszonyítva magasnak mondható: 4,5 %-os. Az olvasóköri tagság vallási megoszlásáról csupán hozzávetőleges számításokat tudunk Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 267
