A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben a XX. sz. első felében
264 Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben... Az olvasókörök tagságának vallási és foglalkozási összetétele A vallási összetétel vizsgálata előtt szükséges Debrecen néhány demográfiai adatának említése. A város lélekszáma korszakunkban állandóan növekedett, azonban 1890 és 1910 között a népesség gyarapodása nagyobb mértékű volt, mint a két világháború között. 1890 és 1900 között 27,2 %-kal, 1900-1910 között 23,6 %-kal nőtt a népesség. Ugyanakkor 1920-30 között 13,6 %, míg 1930-41 között már csak 7,4 % volt a népszaporulat. Az 1890-1910 közötti időszakban és még 1910-20 között is a lakosság gyarapodása főként a bevándorlásból adódott. 1910-20 között a 11,3 %-os népességgyarapodásból csak 3,8 % volt a természetes szaporodás eredménye, a bevándorlók aránya viszont 7,5 % volt. Ezzel szemben 1920-30 között a tényleges népességgyarapodás több, mint fele a lakosság természetes szaporodásából következett. 1930-41 között a népességgyarapodás szinte teljes mértékben a természetes szaporodásból származott.'18 Ha a lakosság területi elhelyezkedését is figyelembe vesszük, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a belterület népessége az 1910-30 közötti időszakban mindvégig meghaladta a külterület népességét, de a közöttük lévő különbség arányszáma csökkent. Az alábbi táblázat a lakosság területi megoszlását, valamint a külterület népszaporulatát mutatja be az 1910-30 közötti időszakban ( a százalékok a városrész lakosságának Debrecen népességéhez viszonyított arányát fejezik ki). Városrész 1910 1920 1930 Belterület Külterület 51.749 55,8 % 22.063 23,8 % 53.121 30.569 51.5 % 29.6 % 51.186 43,6 % 43.769 37,3 % 1910-20 1920 -30 Külterület népszaporulata 8.506 38,5 % 13.200 43,2 % 2. táblázat Debrecen lakosságának területi megoszlása az 1910-1930 közötti időszakban (az 1910., 1920., 1930. évi népszámlálási adatokból saját számítás alapján) A külterület népessége tehát 1910-30 között rohamosan növekedett: 1910- 20 között 38,5 %-kal. 1920-30 között pedig 43,2 %-kal nőtt az ottani lakosság száma. Szükséges hozzátenni ehhez azt is, hogy 1930-ban a belváros, a történeti városmag 51 ezer lakosa 3,8 km2 területen élt, szemben a külterület, a kertségek, telepek övezetével, ott csaknem 44 ezer lakosra 18 km2 terület jutott. 38 Tímár: im. 72. oldal
