A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben a XX. sz. első felében
259 A Boldogfalvai kert először XVII. sz. eleji adásvételi szerződésekben fordul elő, keletkezése azonban valószínűleg sokkal korábbi. 1648-ban Külső Boldogfalvai kert, 1715-ben Boldogfalvai Öregkert néven fordul elő. A Hatvan utcai kertet már 1666-ban Hatvan utcai öregkertként említik. Az öreg szó nemcsak azt jelentette, hogy régi, hanem azt is, hogy nagy, vagyis esetleg nagyobb volt a többi szőlőskerthez képest. A Túrásos vagy Disznótúrási kertet másként Hatvan utcai kiskertnek is nevezték. 1690-95 között egykori szérűskertek helyén telepítették. 1667-ben történt említés a Hatvan utcai kisajtón kívül fekvő Villongó nevű szőlőskertről. Nem tisztázott azonban, hogy pontosan hol volt ez a kert. A Köntöskert, Vénkert, Csigekert kora bizonytalan. A Hatvan utcai kerttel szemben feküdt a Köntöskert. Nevét a Köntös patakról kapta és a XVII. sz.-ban a Köntös hídja mellett levő kertként említik. 1670-ben a tanács elhatározta, hogy a Mester utcán kívül szőlőskertet oszt, valószínűleg ez lehetett a későbbi Vénkert elődje. A Csigekertet 1718-ban a Csige tavánál lévő kertnek, 1744-ben pedig Szent Mihály dombja alatt lévő Csige kertnek nevezik. Többször említik a jegyzőkönyvek a Szent Mihály hegye v. dombja nevű szőlőskertet, amely vagy a két utóbbi kert táján feküdt, vagy valamelyiknek része volt. A város délnyugati sarkánál elhelyezkedő Vargakert keletkezését nem ismerjük, de a XVII. sz.-ban többször is felbukkan a forrásokban. Egy 1668-beli bevallás pedig Vargahegynek nevezi a szőlőskertet. A Tégláskert alapítását egy 1671-es tanácsi határozat jelenti. Ennek értelmében a téglavermeknél lévő búzaföldeket az alsójárási lakosok között osztották ki. Debrecen keleti oldalának homokdombjait a XVII. sz. második felében kezdték szőlővel beültetni, így a Homokkertet is. Egy 1671. évi adásvételi szerződés említi először a Szent Anna asszony utcai sorompón kívül fekvő kertet. Ez a mai Homokkert, melyet más bevallások boldogfalvai kapun kívül lévő kertnek ill. a boldogfalvai kútnál lévő Homokkertnek írják. A kertség valamely részét képezhették a Szent Antal hegy és a Székfüves hegy nevű kertek. A Homokkertnél fiatalabb ültetés a Csapókért. 1675-ben a városi tanács elrendelte, hogy a temetőn kívül lévő hegyes homokot kötéllel mérjék fel és díjtalanul osszák fel azok között, akiknek még nincs szőlőjük. így alakult meg a Csapókért, melyet később Csapó utcai homokhegyként és Csapó utcai kapun kívül lévő kertként is emlegettek, egyes részeit pedig Golgotahegynek és Kincseshegynek is mondták. A város és a Nagyerdő között elterülő szőlőskertek aránylag új keletűek. Közöttük legidősebb az Újkert, amely 1752 óta szerepel a városi jegyzőkönyvekben. A Sesta v. Sexta nevű kertet 1811 -ben parcelláztatta fel a tanács. Neve onnan származik, hogy ez a hely volt a Református Kollégium legalsó osztályos diákjainak a sextáknak (sestáknak) a játszóhelye. Az osztályok elnevezése ekkor fordított volt. A legfelső osztály volt a prima classis az első osztály, s a legalsó, a kezdő osztály a sexta classis a hatodik osztály, ennek diákjai a sexták, magyarosan ejtve a sesták.24 Hajdü-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 24 Debrecen utcanevei szerk. Dr. Nábrádi Mihály Debrecen, 1984 257-58. oldal
