A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Balogh István: Debrecen mezőváros igazgatása és igazságszolgáltatása 1361-1599
25 A magisztrátus teljes joggal csak az adományként szerzett örökös birtokok használatát szabályozhatta. Ezek részben közvetlenül a város körül lévő Nagyerdő, Apafája erdő, a Tócó folyó halászó vize és nyugati, termékeny Elep és Ondód puszták voltak.50 Az erdők használatára nézve uradalommal kapcsolatban volt szó. A jegyzőkönyvek szerint ezek állapotára, épségben tartására az erdőkerülők (custos silvarum) vigyáztak, akik a város szolgái voltak.51 A határhasználat közösségi szabályzásának rendjére két évszázadon át fennálló statútumra 1571. április 25-én, a tisztújítást követően „határozta az egész és teljes szenátus, hogy a debreceni föld osztassék fel az említett Debrecen mezőváros lakosai között. Egyenlően osztassék fel azoknak, akik egy forint adót fizetnek. Akik pedig egy forint alatt fizetnek adót, kinek-kinek, ahogy a nyíl jut. A háztól sem elidegeníteni, sem eladni nem lehet, hacsak nem házzal együtt. Elzálogosítani mégis megengedődik bizonyos napra és időre”. A földosztást szeptember 8. utánra halasztották, „amíg a termést a földjéről mindenki behordhatja”. A zálogos puszták ebben a században inkább legelők voltak, de nagyrészt legelőnek használták az örökös birtokok nagy részét is. Az itt kaszált széna volt a telelő jószágok takarmánya, a pusztákon álló állatteleltető szállások, a „mezei kertek” (hortis campertis), csak per esetén kerültek a magisztrátus hatáskörében. A Báthori István 1582-i oklevélben említett pásztorok, a hajdúk gondozták a nagy sőretartó gazdák tulajdonában levő állatokat.52 Az előzőekben, a nemesek jogállása körül kibontakozott viták során foglalkoztunk a városban való beköltözéssel, a befogadás körülményeivel. Valóban a beköltözés. - és ez nemcsak a nemesek esetében állott fenn -, időnként tömeges méretűvé válhatott. A török hatalom 1551-ben nemcsak Egert fenyegette, Temesvárt és Szegedet is ez évben foglalták el. Mindkét esetben tömegesen költöztek Debrecenbe. A szegediek átköltözésével kapcsolatban csak szórványos adataink vannak, Temesvár ostroma idején az erdélyi határszélről, Lippáról, Makóról tömegesen is jöhettek, kérték befogadásukat. „A bíróval együtt tizenkilenc szenátor úgy ítélt, hogy bárki a lippai ostrom után költözött át és Lippában nem volt bezárva, ezek mindnyájan, akár makóiak és Csanádiak, legyenek és alkalmasak lesznek, azok mindnyájan kút bért (censum putei) tartoznak fizetni, akik pedig szegedi csata után költöztek ide és itt házat vettek, az itteni bíró illetékessége alá tartozzanak. Akik elhagyott házat foglaltak és azok tartozékait használják, azok adják meg a cenzust is. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX. 564/3, 1594: 71/6, 74/2 reg. - szenátor, utcakapitány, Mag. jkv-ek. 1566: 97/7 reg. - szárazmalom: Mag. jkv. 1556: 668/6 reg., - Boldogfalva utca. Zoltai Lajos: Id. mű 1936. 107 p. 50 A birtokszerzésekre Zoltai Lajos Debrecen határárnak kialakulása és birtokainak megszerzése. - (Ismeretlen rendeletek Debrecen múltjából.) Db. 1936. 89-114 p. - A nagy zálogba vételek a tizenöt éves háború (1591-1606) következtében elnéptelenedett faluk határának megszerzésével a XVII. század folyamán mentek végbe. 51 Mag. jkvek 1592: 307/5, 324/1 reg., 1593: 11/6, 1594: 77/13 reg. - 1594-ben mint communitas állítanak egy perben prókátort. 11/6 reg. 32 1572. ápr. 25. Mag. jkvek 113/15 reg. - Ezeket a földeket nevezték később „ház utáni földeknek". Eleinte rendszertelen időközökben, később három, majd két évenként utcák és házak rendjében sorshúzás (nyilak) szerint osztották 1852-ig, adóteher arányában kisebb-nagyobb parcellákban a város örökös pusztáin. - Módv György Földtulajdon Debrecenben a XVI-XVII. században Déri múzeum évkönyve. 1958-1959. Db. 1960. 32-43 p. Balogh János A mezőgazdaság (Debrecen története 1 k.) Db. 1984. 480 s köv. - A mezei kertekre 1573: 339/1. Balogh István Tugurium, szállás, tanya. Ethnographia 1976. 1-22, 54-62 p. - Egy örökség felosztása miatti perben 1569-ben 100 ökör és 20 ló mellett a mezei szállást is megosztják. 309/7 reg.
