A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben a XX. sz. első felében
napon belül. A közgyűlés döntése végleges volt. A tagok sorából való törlés esetén az eljárás ugyanaz volt. Az alapszabályzat a legrészletesebben az olvasókör szervezeti felépítését szabályozta. A legfőbb irányító szervük a közgyűlés volt, amely a tagok összességét magában foglalta és általában kétféle lehetett - rendes és rendkívüli közgyűlés. Rendes közgyűlést minden évben egyszer, rendszerint januárban tartottak. Rendkívüli közgyűlést az elnök hívhatott össze, illetve köteles volt összehívni, ha a választmányi tagok egyharmada, az olvasóköri tagok közül legalább 20 tag és ha a számvizsgáló bizottság kívánta. A határozatokat szavazattöbbséggel hozták, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntött. Titkos szavazást az elnök bármikor elrendelhetett, de 5 tag írásos kérelmére azt köteles volt elrendelni. A választások vagy egyhangúlag vagy általános szavazattöbbséggel történtek, azonban 5 tag kívánságára a titkos szavazás szintén elrendelhető volt. A közgyűlések akkor voltak határozatképesek, ha a rendes tagok legalább egyharmada megjelent. A tagság kétharmadának jelenléte volt szükséges az alapszabályzat módosítása, más egyletbe való beolvadás, az olvasókör feloszlatása és vagyonának hova fordításának tárgyában hozott határozatokhoz. Azaz un. „kétharmados döntések” voltak, vagyis a határozatok érvényességéhez a jelenlévők kétharmadának a hozzájárulása igényeltetett. Amennyiben a tagok a közgyűlésen nem jelentek volna meg határozatképes számban, ügy 30 napon belül újabb közgyűlést kellett összehívni, amely már a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes volt. Az olvasókört érintő minden fontos kérdésben a közgyűlés döntött: megválasztotta a tisztikart, a választmányt, a választmányi póttagokat és a számvizsgáló bizottság tagjait. Az olvasókör elnökét rendszerint 3 évre, míg a többi tisztségviselőt, a választmányi ill. póttagokat és a számvizsgáló bizottság tagjait 1 - 1 évre választották. Ezen kívül a közgyűlés tárgyalta az évi jelentést, a költségvetést és zárszámadást, döntött a választmány hatáskörét meghaladó fontos szerződések és a kör vagyonát érintő ügyek tekintetében, felülbírálta a választmány határozatait, megtárgyalta a tagok indítványait, módosíthatta az alapszabályzatot, illetve a közgyűlés döntött az olvasókör feloszlatásáról, vagy más egyesülettel való fuzionálás kérdésében. A választmány 3 - 40 közötti rendes tagból és 2 - 20 közötti választmányi póttagból állt. Az időközben megszűnt választmányi tagsági helyre, a megválasztott póttagok sorrendben, az elnök által hívattak be. Választmányi ülést legalább negyedévenként egyszer tartani kellett. Az elnök vagy a választmányi tagok abszolút többségének kívánságára rendkívüli ülés is tartható volt. A választmányi ülés a tagok egyharmadának a jelenlétével volt határozatképes. A választmány hatáskörébe tartozott a tagok felvétele, törlése vagy kizárása, a hanyag fizetők és hátralékosok figyelmeztetése, az ismeretterjesztő felolvasások, előadások megszervezése, hírlapok, könyvek megrendelése, a tisztviselők működésének ellenőrzése. A választmány gazdasági, kulturális vagy más szórakoztató kezdeményezések érdekében ill. azok lebonyolítására szakosztályokat, albizottságokat szervezhetett, pl. vigalmi bizottságot. A Debreceni Homokkerti Református Olvasóegylet is rendelkezett vigalmi bizottsággal. Feladatát a következőkben jelölte meg: „az egyleti tagok és hozzátarto256______________ _________Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben...
