A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Tanulmányok - Kovács Ilona: Kertségi olvasókörök Debrecenben a XX. sz. első felében

önzetlen munkásságuk elismeréseképpen arra érdemesnek tart és megválaszt”20. A tiszteletbeli tagok azonos jogokat élveztek a rendes tagokkal, azonban tagsági díjat nem kellett fizetniük. A felvételre jelentkezőnek belépési nyilatkozatot kellett aláírnia, amelyben kötelezettséget vállalt az alapszabályok pontos betartására. A nyilatkozatnak tartal­maznia kellett a felvételre jelentkező nevét, foglalkozását, lakását. Ezen kívül a vá­lasztmány két tagjának az ajánlása is szükséges volt. A tagok felvétele tekintetében a választmány döntött titkos szavazással, indoklás nélkül. Az olvasókör elnöke a tag- felvételi választmányi ülést a nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 napon belül volt köteles összehívni. A választmány határozata ellen, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, fellebbezéssel lehetett élni a közgyűléshez, amelyet az elnöknek 30 napon belül össze kellett hívni. A közgyűlés titkos szavazással végérvé­nyesen döntött a felvétel kérdésében. Az olvasókör tagjainak sorába felvettek nevének jegyzékét a hirdetőtáblán függesztették ki. Az alapszabályokból kitűnően, tagfelvételi könyvet is vezettek, amelyek szintén tartalmazták a tagok nevét, foglalkozását, lakását, esetleg vallási hovatartozását is. Nem vették fel tagjaik közé azt, akit tiltott szerencsejáték miatt a bíróság jogerősen elítélt, vagy akit ugyanezen ok miatt már más egyesületből kizár­tak. Az olvasókör helyiségét az elnökség engedélyével vendégek is látogathatták, azonban csak 3 napon át voltak bevezethetők. Amint arról már korábban szó volt, a rendes tagok indítványozási és szava­zati joggal rendelkeztek, valamint választók és választhatók voltak. Ezen kívül bete­kinthettek a közgyűlési és választmányi ülési jegyzőkönyvekbe. Ugyanakkor minden tagnak kötelessége „személyes közreműködésével és anyagi hozzájárulásával is az olvasókör anyagi és erkölcsi felvirágoztatásán közreműködni, a házirendet betartani és mindattól tartózkodni, ami a rend megzavarására, botránkozásra, politikai vagy felekezeti torzsalkodásra vezetne.”21 Továbbá a tagok kötelesek voltak a közgyűlés által meghatározott tagsági díjat időben befizetni. Az évi tagsági díj összege olvasókörönként változott: 1 pengő 20 fillér és 6 pengő között mozgott. A Vargakerti Olvasókörnél az újonnan felvett rendes tagok 1 pengő belépési díjat is kötelesek voltak fizetni. Az a tag, aki fizetési kötelezettségének az év végéig nem tett eleget, nem gyakorolhatta jogait mindaddig, míg kötelességét nem teljesítette. A tagság a következő esetekben szűnt meg: ha kilépett az olvasókörből, ha végleg eltávozott a városból, illetve ha kizárták, ha többszöri felszólítás után sem fizette a tagdíjat és ezért törölték. Kizárandó volt az a tag, akit a bíróság tiltott sze­rencsejáték miatt jogerősen elítélt, vagy a büntető törvénykönyvbe ütköző cselek­ményt követett el. Ezen kívül a választmány által kizárható volt az a tag, aki az olva­sókör helyiségében botrányt okozott, vagy aki összeférhetetlen természete miatt az olvasókör rendjét, békéjét többszöri figyelmeztetés ellenére is megzavarta, aki az olvasókör erkölcsi vagy anyagi romlására tört. A kizárásról a választmány döntött titkos szavazással, ami ellen szintén lehetett fellebbezni a közléstől számított 15 Hajdú-Вihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 255 2(Ihbmlx. 301.52. 21 HBMLX. 301. 222.

Next

/
Oldalképek
Tartalom