A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Debrecen szabad királyi város közigazgatási bizottságának hatásköre és szervezeti felépítése a dualizmus korában
247 tanács véleményezett minden olyan iparügyi kérdést, amelyre a másodfokú iparhatóság megkérte.12 A közigazgatási bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben a plenáris ülésein és a rendszeresen megválasztott albizottságai útján, illetve esetenként, tehát ad hoc jelleggel megválasztott kiküldötteinek a jelentése alapján határozott. Ilyen alkalmi kiküldötteket bízott meg például a vasúti közigazgatási, vagy műtanrendőri bejáratok alkalmával. Az előbbi megelőzte a vasúti építkezést, az utóbbi a kész építmény átvételét jelentette. A magyar királyi államvasutak pályafenntartási szakosztálya például Ebes megállónál hadi kitérő létesítéséhez közigazgatási bejárás elrendelését kérte. Tekintettel az ügy sürgősségére a főispán-elnök a bejárást 1882. december 29- ére tűzte ki és a közigazgatási bizottság részéről Jámbor Ferencet, illetve Pretsinszky Pál királyi főmérnököt a Hajdú-megyei államépítészeti hivatal főnökét küldte ki jelentésük bevárása mellett, s minderről értesítette a Budapesten székelő magyar királyi vasúti főfelügyelőséget és a megkereső szakosztályt. A kereskedelemügyi miniszter 1907-ben nem véletlenül utasította a közigazgatási bizottságot, hogy az államépítészeti hivatal főnökét, vagy helyettesét, illetve a helyi viszonyokat jól ismerő közigigazgatási bizottsági tagot bízzák meg a feladattal. A közigazgatási bizottság a törvényhatósághoz tartozó tiszai védtöltések megvizsgálására 1878. márc. 5-én tartott ülésén küldte ki ifj. Csapó Ferenc királyi főmérnököt és Jámbor Ferenc bizottsági tagot. Hasonlóan alkalmi jelleggel a közigazgatási bizottság rendelte el a helyszíni tárgyalást a vasúti tűztávolon belüli építkezések engedélyeztetése esetén is. 1904. márc. 19-én Áron Miksa és Fürst Ödön túráskerti telkén ä közigazgatás bizottságot Lengyel Imre, mint elnök és Latinovics Mihály királyi mérnök képviselte.31 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX A közigazgatási bizottság kormányzati szerepe 1867 után a kiépülő polgári hatalmi rendszerben a közigazgatási bizottság nemcsak egyszerűen az állami és önkormányzati szervek munkáját hangolta össze, de az állami irányítás hatékony eszközének bizonyult. Természetesen sok minden tulajdonítható a bizottság megalakításának, például politikai megfontolások is, amelyekről a szakirodalomban is szó van, de a lényeg az állami beavatkozás erősítése volt, az operatív és valóban hatékony testület felállításával. Ugyanakkor nemcsak a kooperatív funkcióját kell kiemelni, de a kormányzati rendeleteket leosztó feladatkörét is az állami szakigazgatási és az önkormányzati szervek felé. A törvényhatósági bizottsághoz hasonlítva egyértelmű az operativitása, a mozgékonysága és ennek eredményeképpen a hatékonysága. Rendkívül széles hatásköre éppen kormányzati eszköz-jellegéből következik, vagyis a jogszabályokban meghatározott ügykörökön kívül mindazon feladatok végrehajtása, amelyeket a kormányzat kijelöl számára. A jogszabályok és a miniszteri rendeletek által meghatározott a közigazgatási szinte minden területét felölelő ügykörben határozatait plenáris ülésein és albizottságaiban hozta meg. A döntések meghozatalában, vagy saját küldöttségeinek, vagy az állami 32 Magyar Törvénytár: 1884-1886. évi törvényczikkek, 91.; HBML IV. B. 1414/b. 38. d. XI. 3/1894. 33 HBML IV. B. 1414/b. 28. d. VII. 12/1882., uo. 21. d. V. 137/1907., uo. 28. d. VII. 12/1882., uo. 41. d. XIII. 131/1904
