A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Debrecen szabad királyi város közigazgatási bizottságának hatásköre és szervezeti felépítése a dualizmus korában
241 tartozó miniszteri rendelkezés végrehajtását kötelezővé tette. Ebben az esetben visz- sza lehetett írni a miniszternek, hogy a rendelet által érintett szakág nem tartozik a bizottságnak törvény által előírt hatáskörébe, de ez nem volt kötelező a miniszterre nézve, tehát elegendő volt, hogy 14 napig nem válaszolt, mert utána bizottsági ülés összehívása nélkül a rendeletet végre kellett hajtani. Ebben az értelemben növekedhetett a bizottság feladatköre, hiszen minden miniszteri rendelet és rendelkezés, amelyet hozzá címeztek, függetlenül a hatáskörtől, végre kellett hajtani. Ezért hangsúlyos az a kijelentés, hogy a közigazgatási bizottság az egész közigazgatást átfogó testületté vált.18 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX A közigazgatási bizottság albizottságai A közigazgatási bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben nemcsak a plenáris üléseken dönthetett, de a saját soraiból alakított albizottságai által is hozhatott határozatokat. A közigazgatási bizottság fegyelmi választmányát az 1876. évi VI. t. c. 52. § szerint alakították meg egyéves időtartamra. Elnöke a főispán, akadályoztatása esetén a polgármester. A bizottság a választmányba az állami tisztviselők és a törvény- hatósági közgyűlés által választott képviselők közül két-két rendes és egy-egy póttagot választott. A fegyelmi választmány jegyzője, s egyben előadója a főjegyző, aki szavazati joggal nem rendelkezett. Határozathozatalhoz az elnökkel együtt legalább három tagra volt szükség. A közigazgatási bizottság például az 1886. évre január 5-i ülésén választotta meg a fegyelmi választmányt, melynek elnöke gróf Dégenfeld József főispán volt. A választmányba a bizottság választott tagjai közül Armós Bálint és Nemes Kálmán rendes, Simonffy Sámuel póttagnak, az állami tisztviselők közül Kiss József királyi tanfelügyelő, Pretsinszky Pál királyi mérnök rendes, Tusa Gyula királyi adófelügyelő póttagnak került be. Egy fegyelmi eljárás menetére jó példa a Vértessy István városi főjegyzőnek és dr. Magoss György városi tiszti alügyésznek Hidvéger Mihállyal kötött szerződésük által elindított vizsgálat. A városi bérlet ügyében szabályosan eljáró tisztviselők egy rágalmazó röplapban foglaltak miatt önmaguk tisztázására a főispánhoz fordultak. Gróf Dégenfeld József 1892. szeptember 26-án a közigazgatási bizottsághoz tette át az ügyet, mivel Vértessy István főjegyző bizottsági tag volt, s ellene csak a közigazgatási bizottság rendelhette el a vizsgálatot. A bizottság határozatában tagjai közül Tóby Istvánt és Kovács Józsefet küldte ki a megelőző vizsgálat lefolytatására. A vizsgálati anyagot Ábrahám László tiszti főügyész javaslatával együtt a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának 1893. január 5-i ülésén tárgyalták, ahol az eljárást felmentő határozattal lezárták.19 A közigazgatási bizottság gyámügyi küldöttségét, amely a városi árvaszék első fokú határozatai ellen benyújtott fellebbezések felett határozott, a gyámságról és a gondnokságról szóló 1877. évi XX. t. c. 216. §-a szerint alakították meg. A közigazgatási bizottság 1878. január 5-i ülésén olvasták fel a belügyminiszter megelőző év 18 HBML IV. B. 1414/b. 1. d. I. 1979.; 1. Sarlós i. m. 122., 124. 19 Magyar Törvénytár: 1875-1876. évi törvényczikkek. 331.; IV. B. 1414/b. 3. d. X. 1/1886., uo. 33. d. X. 1/1892.
