A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Debrecen szabad királyi város közigazgatási bizottságának hatásköre és szervezeti felépítése a dualizmus korában
242 október 18-án kelt intézvényét, amelyben a küldöttség megalakítását rendelte el. Az első választmány állt Miskolczy Lajos főispán elnöklete alatt Szabó Bálint árvaszéki elnökön és Kovács Sándor tiszti ügyészen kívül az elnökhelyettes Simonffy Imre polgármesterből, Pap Ferenc főjegyzőből, a közigazgatási bizottság választott tagjai közül Simonffy Sámuel és Nemes Kálmán rendes, Steinfeld Antal póttagból, valamint a főispán által kinevezett Dalmi Károly és Ármós Bálint rendes, illetve Vecsey Imre póttagból. Az évente megújított választmányban az érvényes határozathozatalhoz az elnökön kívül legalább négy, szavazati joggal bíró választmányi tag jelenlétére volt szükség. Az ügymenetre vonatkozóan jellemző példa a kiskorú Aszalai Dániel korosítási ügye. A városi árvaszék, mint első fokú gyámhatóság nagykorúsítási végzéséhez a közigazgatási bizottság az 1877. évi XX. t. c. 4. § rendelkezéséhez képest nem járult hozzá. A gyámügyekben fellebbezések elbírálására alakított küldöttség a fellebbezést az első- és másodfokú gyámhatósági határozatokkal együtt Tisza Kálmánnak a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnöknek továbbította az 1886. június 5-én tartott üléséről.20 A közigazgatási bizottság az 1876. évi XIV. t. c. 60. §-a értelmében évente alakította meg a kórházi bizottságot, amely a városi intézmény ellenőrzésével, működésével és beruházással kapcsolatos ügyekben tanácskozott. Például 1908-ban a bizottság elnöke Weszprémy Zoltán főispán és helyettese Kovács József polgármester. Hivatalból tagja dr. Tüdős Kálmán tiszti főorvos, választottak dr. Tüdős János, dr. Kocsár Gábor, dr. Fejér Ferenc és Kiss Albert közigazgatási bizottsági tagok. Arra vonatkozóan, hogy a kórházi bizottság ülésein milyen kérdésekben döntöttek, példaként szolgáljon az 1900. január 13-án az egészségügyi bizottsággal együtt tartott értekezleten történtek: Ismertették a miniszteri leiratot, amelyben jóváhagyta a közkórház 1900. évi költségelőirányzatát; Dr. Ujfalussy József igazgató-főorvos bemutatta a Szlinka István szikvízgyárossal megkötött szerződést; Zoltán Herman szemétszállító fizetését 300 koronára emelték, hasonlóan felemelték a mosónők fizetését; az igazgató indítványozta, hogy dr. Csikós Sándor osztályos főorvos lakását a kórházzal telefon által kössék össze; a bizottság felkérte a tanácsot, hogy a katonai közkórházat ne az intézmény szomszédságában építsék fel. A példaként említett tanácskozással kapcsolatosan két dolgot is érdemes megemlíteni. Az igazgató főorvos a közigazgatási bizottságnak rendszeresen készített jelentést a közkórház tárgyévi állapotáról, betegforgalmáról és tevékenységéről. Ugyanakkor szoros együttműködés jellemezte az egészségügyi és a kórházi bizottságokat. Az egészség- ügyi választmány a törvényhatósági bizottság szakmai választmánya volt, amely a város egészének közegészségügyével foglalkozott, és amelynek a tagságába a köz- igazgatási bizottság az 1876. évi XIV. t. c. 223. §-nak megfelelően három éves időtartamra három szakterület képviselőjét javasolta. A bizottság például az 1909. 1910. és 1911. évekre Aczél Géza főmérnököt, Boros József építészt és Balás Ödön gyógyszerészt választotta be a törvényhatóság említett bizottságába.21 A belügyminiszter 1876. november 28-án kelt körrendeletében rendelkezett arról, hogy az árvapénztárat minden hónapban meg kell vizsgálni és annak eredményét a városi árvaügyről készült jelentésben fel kell tüntetni. A közigazgatási bizott01 veti Gábor: Debrecen szabad királyi város közigazgatási... 20 HBML rv. B. 1414/b. 17. d. IV. 14/1878.; uo. IV. 1/1885. 174/1886. kb. 21 HBML IV. B. 1414/b. 2. d. I. 25/1908.; uo. 14. d. III. 4/1901.; uo. 2. d. I. 3/1909.
