A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Balogh István: Debrecen mezőváros igazgatása és igazságszolgáltatása 1361-1599
23 rozott körben bíráskodási joguk is volt. Az általuk hozott döntéshez a fellebbviteli fórum gyakorlat szerint a szenátus volt.46 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX. VII. Sajátos jellegzetessége a jegyzőkönyveknek, hogy a mezővárosi közösségi igazgatásáról nagyon kevés adatot tartalmaznak, amint fentebb jeleztük, két ízben (1558- 1563, és 1577-1585 között) hiányzanak a jegyzőkönyvek, a szenátor, esküdtek, választott tisztségviselők névsora csak 1$86 után hiánytalan. Az 1576. évi (csonka) jegyzőkönyvben folytatólag bejegyzett 1586. január elsejei tisztújítás előtt hosszú fohászkodás sem utal gyakorlati teendőkre. Még egy-egy jegyzőkönyvet vezető hites nótáriusok nevét is hiányosan ismerjük, azt is csak onnan, hogy alkalomadtán bejegyezte a hivatali állását. így 1547-ben és 1548-ban, Deák (Literatus) Gergely, vagy 1550-ben egy ízben Pongrác Fülöp. Az elődjét, mint néhait említik. Viszont már 1552-1556-ban Deák (Literatus Márton a jegyző, 1564-1570. között Deák (Literatus) Sebestyént, a nótáriust, a „város szolgájának” mondották, mint ilyen nem volt kötelező számára a város kapui őrzése. 1570 Szent György napján „Torkos János, a mezőváros jegyzője” írta be a megválasztott szenátorok, esküdtek és tisztségviselők nevét. Viselte a tisztet 1574-ig. Ez évben két ízben hosszabb ideig volt távol, ez idő alatt a bejegyzéseket Deák (Literatus) Sebestyén tette, 1574-ben földje volt Elepen. Leghosszabb ideig, 1588-1594 között Deák (Literatus) János vitte ezt a hivatalt. Kilencévi hűséges szolgálata fejében a plébánia ház (ma Füvészkert utca vasrácsos ablakába líciumfa fa őrzi a helyét), mellett a város egy telket adományozott neki, azzal, hogy amíg örökösei élnek, az övéké marad, de magvaszakdtával a telek a rajta lévővel együtt visszaszáll a városra. Az ő idejéből maradt fenn a jegyző esküformája is.47 A város évente újraválasztott tisztségviselőire 1586. előtt csak alkalomszerű adatokra akadunk a jegyzőkönyvekben. Ebben az évben - s utána minden tisztújításkor — név szerint fel vannak sorolva a borbírák. Ezeket mindig a szenátorok közül választották alsó- és felsőjárás szerint, kettőt a városházi, kettőt az utcabeli borkorcsmák jövedelme elszámolására. Ugyancsak mindig szenátor volt a két ispotálymester, az 1529-ben alapított nosocomium, nevezett szegényház lakói ügyei intézésére választott „koldusbírót” is említik egyszer. A két vásárbírót, a serbírót, a „látónak” nevezett tisztségviselőt a „város közönségéből” választották. A szenátorok közül esett a választás a „conservátor”-nak nevezett két tisztségviselőkre. Ezek feladatára nincsen utalás, egyszer „őrzőnek” 46 Mag. jkvek. 1565. 80/3 reg. „a csizmadia mesterek között a főbíró úr, az esküdtek és a szenátorok úgy határoztak”, hogy a piaci és vásári áruló helyekre sorsot húzzanak. U. ott 80/8 reg. - 1570. 9/3 reg. 47 Deák Gergely 1547: 41, 1548: 16 és 299, 1550: 208/9. - Pongrác Fülöp 1550: 368/2. - Deák Márton 1552: 435/4, 1553: 479/2, 480/1, 1556: 637/7, 638/8, 684/1. - Deák Sebestyén 1564: 18/5, 1567: 174/7 reg. - Torkos János 1570: 43/1 reg., 1571: dec. 21-29 között távollétében helyettese vezeti ajegyzőköny- vet 215/1-218/3 reg., - Török Mihály tipográfus könyveire Somogyi Máté prédikátorral egyezséget köt. 1571: 99/2 reg. - Deák Sebestyén volt a helyettese 1571: 166/1-178/1 reg. — Deák János 1588: 157/3, 1594: 10/1 reg. - A jegyző esküformája U. ott 1594: 7/4 reg. Az esküforma szerint „az város privilégionja ellen nem cselekszik” „A perlekedőknek írásban igazságot szolgáltat”. - Koldusbíró 1573: 360/1 reg. - Az 1589-i és 1591-i jegyzőkönyvben csak a szenátorok és esküdtek nevei vannak beírva.
