A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Antal Tamás: A Debreceni Királyi Ítélőtábla felállításának és Puky Gyula elnökségének története
229 ben lakott a portás és egy szolga. A szervezendő számvevőség részére 6 szobát engedtek át, és további hármat tartalékban tartottak a még kinevezendő bírák számára.72 Az épületet Wagner Gyula budapesti építész tervei alapján debreceni vállalkozók bevonásával építették fel. A fővállalkozó Berger Jenő helybeli építész volt, aki Stahl Géza városi főmérnök felügyelete alatt irányította a munkálatokat. Az asztalosmunkát Harsányi István végezte, az ács Almási Ferenc, a lakatos Blaskovich Mihály, a bádogos Preiser Salamon, a kőfaragó Beck Sámuel, a szobrász Tóth András, az üveges Sám Sándor, a cserepező Tassi Károly, a festő és kárpitozó Hieszen Henrich és fia, a villamossági szakember Publig Ernő, a kályhakészítő Tóth Gyula, a címtáblakészítő Czellinger Ede, a légszeszberendezéseket szállító a helyi légszeszgyár volt. Egyes vezetékeket a Hunnia Gépgyár budapesti üzeme bocsátott rendelkezésre. A bútorokat Fodor Mihály budapesti, majd Schwarcz Vilmos debreceni bútorgyáros alkotta, a Díszterem szekrényeit Hék Endre budapesti műasztalos készítette, a szőnyegeket pedig a Kuncz és társa helybeli cégtől rendelték meg.73 A debreceni királyi ítélőtábla hosszú utat járt be, mire végleges helyére költözhetett: 1889-es megálmodásától kezdve 1896-ig, az utófelülvizsgálati munkákkal pedig 1899-ig kellett várni. Azonban ekkorra már nem Puky Gyula, hanem Bernáth Elemér volt a tábla elnöke.74 Puky nem távozott a debreceni közéletből örökre: 1901. december 16-án az uralkodó Hajdú vármegye és Debrecen főispánjává nevezte ki. Azonban működése nem volt sikeres; 1903. december 11-én fel is mentették megbízatása alól.75 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX The History of the Establishment of the Royal Court of Appeal of Debrecen and the Presidency of Gyula Puky Tamás Antal The 1890-1891 reform of the Hungarian judicial system began with the decentralization of the courts of appeal. The previous organization of the courts with only two courts of appeal (in Budapest and Marosvásárhely) was no longer capable of fulfilling its tasks, and was clearly unable to undertake any further functions. The Ministry of Justice, therefore, under the leadership of Dezső Szilágyi, decided to set up eleven courts of appeal instead of the previous two, and one of these eleven would be in Debrecen. The first part of the essay describes the provisions of Act XXV of 1890 and related decrees regarding the rearrangement of the system of courts of appeal with the help of the justification of the law, professional journals and the contemporary press. The second part of the essay also contains details of local history, exploring the history of the efforts for the establishment of the court of appeal in Debrecen and 7" HBML VII. 2/a. I. d. irat szám nélkül. 73 HBML VII. 2/a. 1. d. irat szám nélkül. Felolvastatott 1897. január 3-án. 74 HBML VII. 2/a. 1. d. 2010/1899. sz. irat. 75 Irinyi Károly: A politikai közgondolkodás és mentalitás változatai Debrecenben 1867-1918. Debrecen, 2002. 179-185. p.