A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Balogh István: Debrecen mezőváros igazgatása és igazságszolgáltatása 1361-1599
A szenátorok fizetéséről nincs említés, kiküldetésük esetén az általuk megállapított költségtérítésben részesültek. A bíró és esküdtek a hét több napján üléseztek, de ebben rendszerességet megállapítani nem lehet, a bejegyzések gyakran vasárnappal vannak keltezve. Rendszeresnek a hét négy napja tekinthető (hétfő, kedd, csütörtök, szombat). A bíró és az esküdtek a peres felek között első fokon ítélkeztek. Egyes adatok szerint a szenátus már fellebbezési fórum volt. A szenátust a fellebbező fél hívatta 43 össze. A mezőváros és a beköltözött nemesek vitája abból is fakadhatott, hogy a nemesek maguk között bírót is választottak, s az az egymással folytatott pereikben ítéletet hozhatott. Szekeres István és Tasi István 1571-ben, a köztük folyó pert a mezőváros bírája és esküdtei előtt kezdték. A döntést az alperes elfogadta, kijelentette, „kész a törvénynek engedni”, nem fellebbez „a nemes urak székére”.43 44 A mezővárosnak a földesúrtól, a királyi Magyarországtól, és az erdélyi fejedelemségtől függő közjogi állapotára jellemző, hogy a bíró és esküdtek, másodfokon a szenátus által hozott döntést, egy időben az úriszékre, a királyi kúriához és fejedelmi székre is fellebbezték. Az előzőkben vázoltuk a mezővárosnak a földesúri hatalom alól való fokozatos kiszabadulásának és a felette való közjogi fennhatóság megerősödésének menetét. Mindkettőt a fellebbezések iránya mutatja. Az úriszékre való fellebbezés 1556-ig igen gyakori eset. Ebben az évben maga Török Ferenc gyakorolja e jogot, de ezután már csak alkalmilag kerül egy-egy per az úriszék elé. A királyi kúriához nagyobb számban 1575-ig fellebbeztek, de ezzel egyidejűleg nőtt a fejedelmi szék elé vitt perek száma. Végül 1570-ben a szenátus döntése szerint a fellebbezési fórum II. János ítélőszéke, „ahová a debreceni bíró és esküdtek ítéleteit szokták megfellebbezni”45 Báthori István 1582-ben kiadott a mezőváros bírája és esküdtei ítélkezési - nemesekre is kiterjedő - joghatóságát adományozó levele után, első fokon nemcsak a polgári, hanem a büntetőperekben is teljes lett a tanács és a szenátus bírói jogköre. Ennek ellenére büntetőper nagyon kevés található a jegyzőkönyvekben. A 80-as években már néhány halálos ítéletről is esik szó, de végrehajtásukról nem olvashatunk. Annál többet a fejváltságról, vagy kezesség melletti megkegyelmezésről. A mezőváros társadalmában a céhekhez tartozó mesteremberek külön jogállással rendelkeztek. A céh rendtartások szerint a céhmestereknek bizonyos meghatá22 Balogh István: Debrecen mezőváros igazgatása és igazságszolgáltatása A bírók fizetése 1586/3 reg., 1592/5 reg. - A Tarkanyi bírtok Zoltai Lajos. Id. mű 1935. 107 p. - A zálogbírtok jövedelme egy része az Ispotályt illette. Herpav Gábor A debreceni református ispotály története. (1529-1929.) Db. 1929. 43 Mészáros Miklós az előttünk folyó perét a szenátushoz fellebbezte. Köteles összehívni a szenátust a következő csütörtökre Mag. jkvek. 1567: 182/5 reg - Hasonló ügyekre 1564: 34/6; 1566: 136/1, 148/10, 157/6 reg. - „A peres felek a debreceni közönség házánál a szenátus intésére megegyeztek” 1568. 193/1 reg. 44 1571. Mag. jkvek. 124/2 reg. - Nemesi törvényszék U. ott. 1573. 363/2; 1575. 399/2 reg. - besenyei Szabó Péter özvegye, a debreceni nemesek bírójának anyja. 1574. 369/2 reg. 4:> Úriszéki bíráskodásra Mag. jkvek. 1556: 647, 650, 664, 665 reg. Ezekben az esetekben maga Török Ferenc volt bíró. - Fellebbezés a királyi kúriához 1571 -ben tizenegy esetben, a fejedelemhez tizenkét esetben történt. - Fejedelem ítélőszéke 1575: 518/1, 588/1 reg.
