A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Antal Tamás: A Debreceni Királyi Ítélőtábla felállításának és Puky Gyula elnökségének története
226 felett. Úgy találta, hogy a Podmaniczky-ház még csak-csak megfelel az elnöki, elnöki személyzeti, két tanácstermi és két visszavonulási szobának, továbbá egy tanácselnöki, két bírói, egy jegyzői és egy felek szobájának befogadására, azonban a Koronát nem találta megfelelőnek sem a belső méretei, sem a tűzvédelmi szempontok alapján. Kiderült, hogy a benne lévő étterem és a táncterem nem is alakítható át igazán szerencsésen, ezért felhívta a várost, hogy nyolc nap alatt újabb épületet jelöljön ki a célra.59 A Korona alkalmatlansága mellett neheztelésre adott okot az is, hogy a királyi táblát két épületben szándékozott elhelyezni a város, míg a minisztérium - joggal - csak egyet szeretett volna kijelöltetni, de azt jót. Végül mit volt mit nem tenni, a polgármester személyesen zarándokolt el az Igazságügy-minisztériumba, s igyekezett meggyőzni a hatóságot a provizórikus elhelyezés elfogadásáról. Ennek a tárgyalásnak lett eredménye az, hogy a minisztérium végül engedett: a Podmaniczky-házat fenntartás nélkül elfogadta, s a Koronához mint legideiglene- sebb helyhez is hozzájárulását adta akkor, ha a város egy hónapon belül hozzákezd a Kisúj utcai egyemeletes építmény megalkotásához. Itt rögzítették először az 1891. szeptember 1-jei átadást is. Az egyéb átalakításokra 1890. december 1-jéig adott haladékot Csorba Bódog államtitkár.60 Úgy tűnik akadály a továbbiakban már nem merült fel, s 1891. május 5-én következhetett a várvavárt alkalom, a királyi tábla átadása. A minisztérium egyúttal felhatalmazta Puky Gyulát a további szükséges teendők elvégzésével61. A város közben ünnepelt. Május 5-én a Debreczen ujjongott; írta is, hogy „a debreczeni királyi tábla ma kezdte meg működését. E nap a történelemé!” Kívánta, hogy az új intézmény „legyen a jogtiszteletnek folytonos ébren-tartója, az igazságszolgáltatásnak erős vára, a hozzá fűzött reményeknek beváltója, városunknak s a független magyar bíróságnak egyik büszkesége!”62 A város valóságos fiesztát szervezett. A bírák díszmagyarba öltözve vonultak át reggel a Podmaniczky-házból a városházára, majd onnan a református nagytemplomba istentiszteletre. Velük tartottak az ügyészek, a városi bíróság és a járás- bíróság személyzete és a város ügyvédei is, valamint Simonffy Imre polgármester és Rásó Gyula Hajdú vármegyei alispán. Majd onnan a római katolikus templomba vonultak ünnepségre. Ezt követően tartotta első, alakuló ülését a debreceni királyi tábla a Podmaniczky-házban. A bíróság elnöke Puky Gyula, a főügyész Cserna Vincze lett. A bírák eskütétele után az elnök tartott beszédet, melyben kiemelte a magánjogi és a perjogi kodifikáció szükségességét, a szóbeliség jelentőségét az írásbeli pervitel helyett, és szólt a közjegyzői szervezet reformjának a jelentőségéről is. „Ismerem én a felelősség súlyát, mely vállaimra nehezül - mondotta az elnök -, s ha ennek daczára is, az intéző körök megtisztelő bizalmának engedve, a debreczeni kir. tábla vezetésére és a tábla kerületéhez tartozó bíróságok felügyeletére válalkozom, tettem azt azzal a meggyőződéssel, hogy azoknak körében, akik velem együtt hivatva lesznek Antal Tamás: A Debreceni Királyi ítélőtábla felállításának... 59 HBMLVII. 2/a. l.d. 10118/1891. sz. irat. HBMLVII. 2/a. 1 . d. 28419/1890. sz. irat. 61 HBMLVII. 2/a. I.d. 16462/1891. sz. irat. 6" Db 1891. május 5. (88. szám) 1. p.
