A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Antal Tamás: A Debreceni Királyi Ítélőtábla felállításának és Puky Gyula elnökségének története
227 küzdeni a közös zászló alatt, meg fogom találni a kötelességérzetnek s hazafiságnak azt a fokát, amelyet a közös hivatás mindegyikünktől egyaránt követel s meg fogom találni az egész vonalon azt az öntudatot, hogy a bíró magasztos szerepkörében, az örök igazság hatalmának részese és végrehajtója.” Ezt követően felolvasták a városi tanács üdvözlő átiratát.63 A debreceni tábla személyi állománya a következőképpen nézett ki a megalakuláskor: a fegyelmi tanács mellett két polgári és egy büntető tanács működött. A fegyelmi tanács Puky Gyula elnöklete alatt tevékenykedett; tagjai voltak: Csathó Ferenc, Unger Gusztáv, Egry Kálmán, Tamássy Béla, Stancsek János, póttagok voltak: Danilovich Elek, Mérey Ottó és Naményi József. A jegyzői feladatokat Vass Antal és Harsányi Gusztáv látta el. Az első polgári tanácsot is Puky Gyula vezette, a tagjait Tamássy Béla, Horváth Dezső, Garam Jenő, Kiss Endre, Tar Gyula képezte, a jegyző Hibán Jenő és Vass Antal volt. A második polgári tanácsban elnökölt Csathó Ferenc, egyébként ott működött Stancsek János, Egry Kálmán, Comanesca Sándor, Danilovics Elek, Kovács Antal, Gichey Gyula, Gajzágó Béla, valamint jegyzőként Szép Géza és Palatin János is. A büntető tanácsban elnökölt Széli Farkas, tagjai továbbá Nyers Lajos, Draveczky Adorján, Hieronymi Béla, Naményi József, Naszády Gyula és Unger Gusztáv voltak.64 65 Puky Gyula született Kükemezőn, Sáros megyében 1840-ben. Jogi tanulmányai és vizsgái után 1867-ben Abauj megye tiszti főügyésszé, 1868-ban pedig törvényszéki helyettes bírául és rögtönítélőszéke rendes boájául választotta meg. 1871-ben a kassai törvényszék bírája volt, 1877-ben nevezték ki pótbíróul, majd 1882-ben rendes bíróul a budapesti királyi táblára. 1890-ben már kúriai rendes bíró lett előbb polgári, majd büntető tanácsban.63 Csathó Ferenc tanácselnök Nagyváradon született 1845-ben, 1868-ban Nagyvárad aljegyzőjévé választották, s a törvényszékhez osztották be. 1872-ben járásbírósági albíró lett, majd a nagyváradi törvényszék bírájává nevezték ki. 1882- ben nevezték ki a budapesti ítélőtáblára pótbírónak, majd rendes bíró lett. A IV. polgári tanácsnak volt a tagja. Széli Farkas tanácselnök Hódmezővásárhelyen született 1844-ben. 1863- ben Csongrád megye tiszteletbeli aljegyzője lett, 1868-ban a szegedi járásban esküdté választották, 1871-ben Csongrád megye tiszteletbeli szolgabírájává, még azon évben csongrádi albíróvá, 1874-ben kunszentmártoni járásbíróvá neveztetett ki. 1878-ban karcagi törvényszéki bíró lett, 1882-ben nevezték ki pótbíróvá a budapesti ítélőtáblához, 1887-től ugyanott rendes bíróvá vált. Az I. büntető tanács bírája volt.66 Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 63 Db 1891. május 5. (88. szám) 4. p„ A kir. táblák megalakulása. Ügyvédek Lapja 1891. május 9. (19. szám) 2-3. p. 64 Db 1891. május 5. (88. szám). 5. p., A m. kir. igazságügyministemek 1395/1. M. E. számú rendelete [...] az 1890. évi XXV. te. életbeléptetéséhez szükséges átmeneti és egyéb intézkedések tárgyában - a kir. ítélőtáblákra vonatkozólag. 9. §. MRT 1891. Budapest, 1891. 62. p. 65 Az új kir. táblai elnökök. Ügyvédek Lapja (a továbbiakban: ÜL) 1891. január 3.(1. szám) 3. p. 66 Akir. táblai tanácselnökök. ÜL 1891.január31. (5. szám). 2-3. p.
