A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Balogh István: Debrecen mezőváros igazgatása és igazságszolgáltatása 1361-1599
21 mélynek jelen kellett volna lenni a május 23-i ülésen, „az elmúlt évek szenátorai és esküdtei számadása végett, 50 forint büntetés terhe alatt.40 Az bizonyos, hogy pénzt, város jövedelmeit kezelők közülük kerültek ki. Egyik borbíró mindig szenátor volt, a bormérés pedig, a város bevételének a legtöbb forrása volt. A város képviseletében mindig közülük küldöttek követségben kettőt- kettőt. Engedetlenség esetén 1596-ban, a kiküldöttet tömlőébe vetették, és amíg a helyette eljáró haza nem tért, ott is tartották. A bíró és a tanács elleni rágalmazási perekben tanúvallomása egyedül is érvényes volt.41 A bíró a magisztrátusnak évente újonnan választott tisztségviselője. 1575-ig a bíróválasztás napja, Szent György volt (ápr. 24). Mivel az 1576-85 közötti évek jegyzőkönyvei nincsenek meg, nem tudjuk mikof.és mi okból tértek át az újévnapi választásra. A bírák közül hatról tudjuk, hogy több ízben is megválasztották. Duskás Ferenc négy évben, (1567, 1570, 1571, 1572.) volt bíró. Négyen (János deák, Mátyás, Szabó Dávid, Nagygál István és Mészáros Benedek három-három, Kalmár István és Duskás Ferenc két-két évig viselte e tisztet. Az esküdtek mindig a szenátorok közül kerültek ki, felső és alsójárásból, minden évben hárman-hárman újra választva. Az 1568-1595 között megválasztottak fele kettő- négy évben volt, - bár nem egymást követő évben - esküdt. A bírók mindig szenátorok voltak, tisztük letétele után azonban esküdséget sohasem viseltek, viszont a szenátori névsorban elfoglalt helyük nem jelentett rangsorolást, a bíróvá választásnál sem. Néha a szenátorok közül valakit helyettes bírónak is említenek, de ez csak alkalmilag fordul elő, aligha lehetett állandó tisztség. A bírók fizetésére két alkalommal találunk említést. Az 1586-ban az ispotály fenntartása kapcsán, - szinte mellékesen - határozta a szenátus, „ha mi marhák találnak penig gyilkosoknak, paráznáknak és egyéb gonosztevőknek, fele a bírót illeti”. 1592-ben a szenátorok döntése szerint a mezőváros által zálogba vett Tárkányi-birtok (Szepes falu egy része) jövedelmét, adóját, jobbágyai szolgáltatását kapták. A szántóföldek, rétek jövedelme a városé volt. Igazi jövedelmük a bírságpénzek őket illető hányada volt.42 Hajdű-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX. 40 1553. ápr. 24. 453/1 reg. „szenátorok meghozott végzése, hogy május 23-ra az elmúlt évek szenátorai és esküdtei számadás végett legyenek Bakóczi István, Nagy István, Sárkány Péter, Juhos Antal, Tasi Demeter, Kozma Ferenc, Deák Gergely, Tulogdi János, Valkay Jakab mint meghallgatok jelen 50 forint büntetés alatt”. A nevezettek körül Bakóczi István 1550/51-ben bíró volt, 1553-ban, a kitűzött napon elszámolt bírósága idejéről. A város adós maradt neki 172 forint 53 dénárral, 459/5 reg. - Kozma Ferenc már 1551-ben már számadásra volt kötelezve. 281/1. reg. - Nagy István 1553-ben esküdt 506/4 reg. - Tasi Demeter ugyanazon évben ispotálymester volt. 453/6 reg. 41 Követség és útiköltség 1553: 453/1,2, 1566: 130/8, 1570/48/6, 1571: 114/1. - engedetlen szenátor büntetése 1596: 215/4 reg., - tanúskodás értéke 1566: 111/2,3 reg., - szenátorságtól való elmozdítás 1553. 468 reg. 42 Duskás Ferenc néven két bírót tart számon a jegyzőkönyv. De a második 1596-ban és 1598-ban volte tisztség viselője. Az elsőt ugyanis már 1566-ban említik először 151/4 reg., már akkor vagyonos kalmár ember. 1567-ben, első bírósága idején kötötte meg Debrecenben az egyezséget az akkor még lakott (a 15 éves háború alatt elnéptelenedett) Hegyes tanúival a közös határ mentén fekvő területek közös legelőként való használatáról (közélö föld) 181/5 reg. Számos polgártársának hitelezője, kezese, adósa, 1568-ban akkor tekintélyes összeg, 1300 forint miatt felperes (193/1 reg.). 1571-ben „valaki királyságbeli hatalmaskodó parancsára” ötven napig volt fogságban (138/2. reg.) Háza a mai Piac utca nyugati során állott, a város alsójárásában, azok szenátorai között van a neve, 1589-ben már nem élt, az özvegyét említik. Nem ismerjük, milyen rokonságban állott a másik Duskás Ferenccel. Az tudjuk, hogy István az ö fia volt. V.ö még Mag. jkvek 1572: 5 p.
