A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Balogh István: Debrecen mezőváros igazgatása és igazságszolgáltatása 1361-1599
20 polgárai és közönsége) van megnevezve. De akármi legyen is a címzés a XIV. és XV. században mindig a bíró (judex) és esküdtek (jurati) az a testület, amely képviseli az oppidumot. Abból a néhány, szórványos adatból, amely közel kétszáz esztendőről reánk maradt, a bíró és esküdttársai, egyedüli igazgatási és igazságszolgáltatási szervezetnek tekinthetők. Ezekből ismerjük - hiányosan - e korabeli bírák, néhány esküdt nevét. A bírák névsora 1547 után - a hiányzó jegyzőkönyvek évei kivételével - hiánytalan, az esküdtek csak 1586. után.34 35 Arra nincs közvetlen adatunk, hogy a bíró és esküdtek mellett a korai korszakban már állott volna a bővebb létszámú testület, a szenátus, de az bizonyos, hogy az 1552-ben kelt rendtartás előtt már jóval korábban megvolt.33 A régibb várostörténeti monográfiák erre a kérdésre nem adnak választ. A hazai igazgatástörténet kutatója Ember Győző részletes monográfiája is, - bár éppen e kornak központi, megyei városi és községi igazgatás-történetével foglalkozik, - inkább a bővebben folydogáló XVII. századi adatokra támaszkodik.36 Amint már fentebb volt szó róla, 1586-ig a jegyzőkönyvek is hiányosan maradtak fenn, és a megmaradtakból is csak a minden évben újraválasztott bírók neve van feljegyezve. A határozatokban van ugyan hivatkozás az esküdtekre is, de névsora azoknak is hiányos, az alkalomszerű említésük miatt.37 Az is csak egyetlen adat, - sem elébb, sem később nem találunk utalást rá a jegyzőkönyvekben -, a bíró és esküdtek megválasztása a szenátus előtt, vagy általa történt. Arra is kevés adatunk van, hogy a bíró az esküdtek és a szenátus együttesen hoztak határozatot, valamennyi az egész várost érintő ügyben.38 A szenátorok teljes névsorát 1571-1575 között hat, 1586-1599 tizenegy évből ismerjük. Az első korszakban száztízen viselték a szenátorságot és közülük huszonnégyet esküdtnek is megválasztottak. Huszonhatan mind az öt évben egymásután megmaradtak szenátornak, ami arra utal, hogy egy-egy választás élethossziglan szólt, az újévi pótlás az időközben elhaltak helyének betöltését jelentette. Az esküdti tisztség csak egy évre szólott, de néhányukat két, - sőt három ízben, egy-háromévi időközzel újra megválasztották e tisztre.39 Azt nem lehet a jegyzőkönyvekből megállapítani, hogy a tanács rendszeresen ülésezett volna, de az 1553 évi határozat szerint hét, névszerint megnevezett szeBalogh István: Debrecen mezőváros igazgatása és igazságszolgáltatása 14 A hivatkozott oklevelek közölve. A hatszáz éves Debrecen. Db. 1961. 29, 30, 33 p. 35 V.ö. 10. jegyzet 36 Ember Győző Az újkori magyar közigazgatás története. Bp. 1946. (Magyar Országos Levéltár Kiadványa IX, Hatóság és hivatal történet.) 550-552, 554-555, 558-559, 560-565. 37 A teljes testület (bíró, esküdtek, szenátorok) együttes határozatának első említése Magisztrátusi jegyzőkönyvek 1552. dec. 31. 427/4 reg. - A három testület közös határozattal tiltják meg, hogy a zálogbirtokként szerzett Csere erdőben a nyár, kőris, körte, szilva és juharfákat senki se vágja ki. 3* Magisztrátusi jegyzőkönyvek 1571. jan. 1. 110/1. reg. - Az együttes határozatok 1554: 520/50, 1555: 607-609, 1557:703/31, 1564: 1/1, 1566: 111/1, 130/8 reg. Egy ízben szó van a szenátushoz való fellebbezésről 1548: 85, egyszer pedig, a szenátori rendből való kivettetésről 1553:460/8 reg. w A szenátori névsorok a jelzett évek jegyzőkönyvei elején, ugyanott a különböző tisztségekre megválasztottak névsora. Az 1595. évi tisztújítás előtt be van írva a szenátorok esküformája. „Isten rendeléséből debreceni tanácsságra az város választott”, a szenátor kötelessége a város szabadságának védelme, ezért minden ez ellen való dolgot „az bírónak hírül adni kötelessége”. Mag. jkv. 1595: 107/1. reg. Az esküforma ellenére nyitva marad a kérdés, hogy miként és kik által történt a szenátus teljes létszámra való kiegészítése.
