A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kovács Teofil: Az Entwurf hatása a német oktatás helyzetére a Debreceni Református Kollégiumban a nyilvánosság elismeréséig 1849-1854
182 2. A harmadik osztályban 24 helyett 27 szerepel, ennek is a német az oka. 3. A negyedik osztályban szintén ugyanez a helyzet, itt is 24-ről -27-re nő az órák száma. 4. Az ötödik osztályban 28 óra van 24 helyett. A többletből 2 a németre jut, valamint az alsóbb évfolyamokban nem kellő mértékben tanított mértan és természetrajz kap egy-egy plusz órát. 5. A hatodik osztályban szintén 4 óra a különbség, kettő a németé, kettő a mértané. A német nyelv harmadik óráját az anyanyelvtől vették el. 6. A hetedik osztályban 5 óra a különbség (24-29). A német két órát, a természet- tan és természetrajz három órát kap ebből. 7. A nyolcadik osztályban a 24 helyett 30 van. Ebből 2 német, 4 természettan. Az eltérés abból, fakad, hogy a régi tanterv másként osztotta be az egyes tárgyakat. Ezért egyfajta torlódás következett be.87 A felterjesztett módosított tanterv mind a nyolc osztályban megnövelte az oktatott órák számát, főként a német nyelv oktatásának kormányzat által kívánt mértéke miatt. A Kollégium gimnáziuma csak 1853. augusztus 10-én, a szükséges változtatások után nyerte el a nyilvánossági jogot, amelyet gróf Leo Thun-Hohenstein kultusz- és oktatási miniszter 6974-1887-es számú rendeletével ismert el. Ez az elismerés jelentős eredménynek volt mondható. Az intézmény így államérvényes lett, azaz az állam által elismert érettségit bocsáthatott ki, és diákjainak nem kellett az új típusú vizsga letétele érdekében a nagyváradi premontrei gimnáziumba menni. A birodalmi oktatáspolitika természetesen nemcsak egy irányban adott ki rendeleteket, hanem nagyon szigorúan visszajelzéseket is kért az egyes intézményektől. Hermann Bonitz az Entwurf egyik megalkotója, a Zeitschrift für die österreichischen Gymnasien szerkesztőségének megbízásából tudósította Szoboszlait arról, hogy az elmúlt két évről már készítettek áttekintéseket. Mivel statisztikai kimutatásaikat nagyban segítené, ha mindenki beküldené a kért adatokat, arra kérte Szoboszlait, hogy a neki alárendelt gimnáziumoknál hasson oda, hogy azok a táblázatokat pontosan kitöltve a lehető legrövidebb időn belül beküldjék.88 1853. július 16-án Bonitz, a szerkesztő Mikulás pesti kerületi tanfelügyelőt is felkérte, hogy járjon közben a protestánsok pontos adatszolgáltatása érdekében.89 Fáradozása azonban nem volt sikeres, mivel egy szeptemberi levelében arról panaszkodott, hogy csak egyetlen gimnázium küldte vissza kérdőívet, ezért jó lenne, ha Szoboszlai lépne ez ügyben. A többi egyházkerületben lévő iskolák már majdnem mind megtették ezt. Egyúttal őszinte örömét fejezte ki afelett, hogy a debreceni gimnázium megkapta a nyilvánossági jogot, s azt kívánta, hogy bárcsak követné a debrecenit még több gimnázium.90 Közvetlenül a minisztérium hatóságai is kértek adatokat. Erre példa a Pestkerületi Helytartósági Osztály levelének fordításban meglévő 23340. számú másolata, amelyet a helvét hitvallású egyházkerülethez intézett, Debrecenbe. „A Cs. K. Oktatásügyi Minisztérium f. évi nov. 28-kán 12664/525 sz. alatt kelt magas kibocsátványa következtében felhivatik az egyházkerület a végett, hogy a mellékelt Kovács Teofil: Az Entwurf hatása a német oktatás helyzetére... X7TtRELI. l.c. 15. 1620. 88 TtRELI. l.c. 15. 1356. 8<JTtRELI. l.c. 14. 1413. ‘"TtRELI. l.c. 15. 1356.
