A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kovács Teofil: Az Entwurf hatása a német oktatás helyzetére a Debreceni Református Kollégiumban a nyilvánosság elismeréséig 1849-1854
181 elmúlt évben, - 1851 októberében - a superintendens jóvoltából Lőcsére érkezett, hogy a német nyelvben továbbképezze magát, ami most is a legbelsőbb vágya. Örömmel hallotta a hírt, hogy a debreceni főiskola a kormány kívánságának megfelelően átszerveződik. Tudva, hogy az átszervezéssel és az ahhoz szükséges tanárok kiválasztásával a superintendens lesz megbízva, kéri, hogy őt, mint a főiskola növendékét a német nyelv tanáraként alkalmazza.81 1852. június 28-án egy olyan tantervet készítettek, amely a magyar és a német nyelvre adott órák számát együttesen tünteti föl. Az 5. osztályt leszámítva, melynek csak négy óra volt kötelezően előírva mind a nyolc évfolyam heti 5 órában tanulta ezt az idegen nyelvet.82 Amikor a kormány elrendelte, hogy csak németül vagy latinul írt beadványokat fogad el a tanári kar nagyon természetesen a latin választotta. Erre 1853. szeptember 3-án nagyváradi iskolakerületi felügyelő távollétében Laczkó nevű helyettese utasította az intézményeket a következőkben: „a Ministeriumokhoz és a helytartóságokhoz benyújtandó tárgyakat német vagy deák nyelven szerkesztetni méltóztassék.”83 Ezt megerősítette a superintendens a folyó év december 27-én kelt feliratában.84 85 Oswald Ferencz cs. k. isk. tanácsos 1853. május 27-én Nagyváradról a következő levelet írta: „a kerületben létező rendes és nyilvános helvét vallású jogakadémia, gymnasium, és felső elemi iskolákról, nem különben azoknak tanárairól német nyelven készített jegyzékét küldje be.”83 Az 1853. június 17-én készült tanári jellemzésekben csak Kis András szerepelt, mint németet tanító, valamint a szepességi származású Osterlamm Ernő. Ez a jellemzés csak része volt egy átfogóbb jelentésnek, amit Szentpály László kormány- biztos készített a jogakadémia és a nyolcosztályos főgimnázium szervezeti kérdéseiről. Szentpályt február 11-én bízták meg ezzel a feladattal, amelyben Szoboszlai nagy segítségére volt. Először nagyon alaposan az anyagi feltételeket vette sorra. Beszámolt arról, hogy a június elsején összeült egyházkerületi közgyűlés megválasztotta a jogakadémiára Kallós Károlyt, a gimnáziumba pedig Szegedy Sándort és Lengyel Zsigmondot. Miután mindent rendben talált, kérte a nyilvánosság megadását még a kezdődő új tanév előtt.86 Jelentés készült a tanári kar által arról, hogy miért van különbség a minisztérium által kiadott tanterv 180. lapján fellelhető lecketerv és a debreceniek 1853/1854-re kidolgozott tervezete között. (Minden Entwurftól történő eltérés az 1852/1853 évben kiadott Übergangslehrplan szerint történt, és ez csak ebben a tanévben volt így, aztán a leckerend meg fog egyezni az Entwurf minden pontjával.) A különbségek a következők: 1. Az Entwurf a gimnázium második osztályában 20 órát szabott meg, itt viszont 23 óra szerepel. Ennek az oka az, hogy az Entwurf anyanyelvűi a németet feltételezi és más élő nyelvre az említett óraterv nem hivatkozik. A magyar, mint anyanyelv 4 órát kap. A németnek, mint második élő nyelvnek a tanítása ebben az osztályban kezdődik, heti 3 órában, ahogy már eddig is így volt. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 81 Ha két tárgyat kellene tanítani, akkor az algimnáziumban a magyar nyelvet, természetrajzot vagy világtörténetet tanítana, mely tudományokban jelenleg is képzi magát. Róla azonban nem tudjuk, hogy később tanított volna a Kollégiumban. TtREL I. b. 123. 2585. 82 TtREL I. 1. a. 21.42. и TtREL I. l.c. 15. 1658. 84 TtREL I. l.c. 15. 2249. 85 TtREL I. l.c. 14. 1118. 86 TtREL I. 1. c. 15. 1620. _______________________
