A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kovács Teofil: Az Entwurf hatása a német oktatás helyzetére a Debreceni Református Kollégiumban a nyilvánosság elismeréséig 1849-1854
a Kollégium berendezkedésével összeegyeztethető nem akadémisták számára is tanítsák.78 Az átszervezés a jogi tanfolyam tekintetében csak 1853 őszére fejeződött be. 1856-ig nyilvános intézményként működött, amikor a minisztérium az addigi négy tanár mellett további három professzor alkalmazását, és a tanulmányi idő kettőről három évre való emelését írta elő. Ezt anyagi lehetőségeinek szűkössége miatt nem vállalhatta a kerület, inkább a megszüntetést választotta. Ez az intézmény majd csak 1861 őszén indul újra.79 A jogtudományi oktatás megszűnése ellenére, az egyházi vezetés megpróbált minden tőle telhetőt megtenni az iskola megmentése érdekében. 1852. január 14-én elkészült a gimnáziumok 1852/53-as tanévre vonatkozó átmeneti tanterve. Ebben nem a tananyag mennyisége a lényeges, sokkal inkább annak alapos ismerete és öntudatos ismétlése a fontos. Míg a korábban elkezdett tantárgyaknál csak részben kellett figyelembe venni az Organisationsentwurf előírásait, addig az újonnan bevezetett tárgyaknál ez már teljesen érvényesült. Egy általánosan érvényes tantervet nem lehetett előírni a következő tanévre, mert eddig az egyes gimnáziumok egymástól eltérően fejlődtek. A felzárkózást rugalmasan kellett kezelni. Az anyanyelv és más élő nyelvek szerepe különleges volt. Ezen tárgyak oktatása olyan gimnáziumokban, ahol több nyelv volt használatban, egy átfogó szabályozást igényelt, amely a tényleges viszonyok pontos mérlegelésétől függött. Ideiglenesen a következő alapelvet határozták meg. Az olyan gimnáziumokban, amelyekben a német nyelv nem oktatási és anyanyelv, különbséget kellett tenni, hogy ez a nyelv a legtöbb diák esetében a gimnázium megkezdésekor már az életből, vagy a korábbi tanulmányokból valamelyest ismert volt-e vagy sem. Az első esetben a német nyelven való tanítást már az első osztályban el kellett kezdeni. Az utóbbi esetben el lehetett halasztani ezt a második osztályra. A tantestületnek ugyanis alapja volt az aggodalomra, hogy - miután a latin az első osztályban, mint új nyelv belép -, a diákok a német nyelv tanulásának elkezdésével túl lesznek terhelve. Az anyanyelvvel együtt a német nyelvre mindkét esetben az első négy osztályban heti 5 órát, az ötödikben 4 órát, a 6-8. osztályban megint 5 órát kell fordítani. Emellett az Organisationsentwurjban az anyanyelv számára megállapított órákból a szükség és a tananyag bőségességének mértéke szerint, - amely a német nyelv és irodalomból fakadt -, lehetséges egy órát elvenni és a német nyelvre fordítani; azonban egyetlen nyelvet sem lehetett hetente két óránál kevesebben tanítani. Egy harmadik élő idegen nyelvet, - ha az a diákok számára új nem lehetett az 5. osztály előtt, s ha az számukra az életből már valamelyest ismert volt -, a 4. osztály előtt megkezdeni. Amennyiben különleges viszonyok szükségessé tettek némely változtatást ebben a tantervben, úgy ezeket indoklással együtt fel kellett venni a gimnázium speciális tantervébe.80 A változásoknak személyi konzekvenciái is voltak, hiszen új tanári állásokat kellett létesíteni. Erre megfelelő embereket kerestek. Valószínűleg egyik-másik jelöltet már eleve kiszemelték. Ilyen lehetett Szőke János, a Kollégium diákja, aki arról számolt be német nyelvű levelében, hogy az 180 Kovács Teofil: Az Entwurf hatása a német oktatás helyzetére... n TtREL I. 1. c. 532. 14 Nagy Sándor: A Debreceni Kollégium mint egységes intézmény az egyetem kiválásáig. Debrecen, 1940. 247-250. m TtREL I. c. 14. 1320.
