A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kovács Teofil: Az Entwurf hatása a német oktatás helyzetére a Debreceni Református Kollégiumban a nyilvánosság elismeréséig 1849-1854
179 teményeinek, miilyenek a Nibelung-dal, Gudrun sat. Eredeti nyelven olvasási képesség megkívántatik. Gymnasiumban tanítandó olly élő nyelveni oktatásra, melly különben nem oktatási nyelv, az ez utóbbibani oktatásra nézve fönebb kimondott követelmények érvényesek, csak hogy ezen esetben a régibb beszédformák, és nyelvemlékek ismerete nem kötelező.”74 75 Ebből nyilvánvalóvá válik, hogy a tannyelv meghatározása, a különböző tankönyvek előírása mellett a vallásügyi és közoktatási minisztérium nem bízta a véletlenre a megfelelő tanerő kiválasztását sem. Az előírt — tanítási képességet mérő - vizsga a fokozottabb állami ellenőrzés újabb eleme volt. A megfelelő tanerő toborzása, ami - mint láttuk - nem volt könnyű, a superintendens feladata volt. Az állami előírásoknak való megfelelés megnehezítette a helyzetét. Végül a szolgálatba lépett személyek más-más háttérrel rendelkeztek, de mindnyájan alapos nyelvtudással bírtak. A tanárok fizetését - az alapítványok mellett - a hívek által tett adományok fedezték, amelyek a folyamatosságot biztosították. A Tiszántúli Református Egyházkerület 1852. június 28-án kezdődő közgyűlésén azzal a kéréssel fordult a város vezetéséhez, hogy miután a kormány rendelete alapján a gimnáziumot és a jogakadémiát újból szervezte, és az előbbinél 12, az utóbbinál 2 tanárt alkalmazott, arra kérte „a nemes testületet”, hogy a tanároknak járó, szükséges tűzifa illetmény tekintetében rendelkezzen. Ez ugyanis a város illetékességi körébe tartozott. A város - hangsúlyozva, hogy a nevelést mindenkor tehetsége szerint igyekezett előmozdítani -, úgy határozott, hogy a tanárok évenként 4 öl fát kapjanak.77 Ezt 1853 novemberében a tanárok kérésére megkettőzték, de míg az előző négy ölt díjmenetesen kapták, addig a másik négy öl után a vágási költséget és a beszállítást meg kell téríteni.76 Láthatjuk tehát, hogy a város is kivette a részét a terhekből. Tantervi változások A szabadságharc leverése utáni új berendezkedés - mint láttuk - érzékenyen érintette a korábbi nyelvhasználati gyakorlatot az államigazgatás területén. így érthető, hogy miért engedélyezte 1850. szeptember 21-én az egyházkerület Örvényi Vilmos számára, hogy németórákat adjon a főiskolai diákoknak, ezen a nyelven való előmenetelük elősegítése végett.77 Ez azért is fontos volt - ahogy már Geringernek egy Urayhoz intézett március 7-i leveléből kiderült -, mert a pesti egyetemen németül és magyarul oktatták a Magyarországon ideiglenesen bevezetett intézmény rendszert és az egyéb adminisztratív rendeleteket, úgy, mint az ideiglenes bírósági szervezetet és perrendtartást. A Kollégium szervezetében pedig tudvalevő, hogy a jogi képzés nagy fontossággal bírt. Geringer arra kérte Urayt, alkalmas módon hasson oda, hogy a jogtudományok professzorai a Debreceni Kollégiumban a második szemeszterben az újabb törvényhozás ideiglenes rendeletéit előadásukba felvegyék, és azt amennyiben Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 74TtRELI. l.c. 13.493. 75 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár IV/B1109a 132-133. 76 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár IV/B1109a 209. 77TtREL I. La. 20. 328.
