A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A börtönrendszer kialakulása a hajdúvárosokban és a Kerületben
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 121 mélyt rendeltek, aki a rabokat szorosabb fenyíték és vigyázat alatt tartja. Kéki ellen pedig a verekedésért a fenyítő per megindítását elrendelték.31 A helytartótanács 1812. szeptember 22-én jelentést kért arról, hogy a rabok a tömlőében naponként milyen ellátásban részesülnek. A közgyűlés jelentése szerint a Kerületben vannak rabok, akik magukat élelmezik és ezek semmiféle ellátást nem kapnak. Akik viszont a maguk élelmezésére nem képesek, naponta két font kenyeret, és vizet kapnak, amikor pedig közmunkában vannak, húsételben is részesülnek. Egyébiránt a kerületben született rabokat többnyire a szüleik és atyafiaik is segítik az élelmezésben.32 A rabokat illetően a visszaélések csak nem szűntek meg, mert 1812. november 23-án a kerületi közgyűlés a jövőre vonatkozólag a következőket rendelte el: A rabokra való szoros felvigyázást és rendelkezést egyenesen a főügyészre bízták. Ennek megfelelően senkinek, még a kerületi tisztviselőknek sem volt szabad rabot a tömlőéből kivinni. Ha valakinek akármely munkák elvégzése végett rabra volt szüksége, köteles ezt a főügyésznek bejelenteni és tőle engedélyt kérni. Ha a főügyész a kérelmet alaposnak találja, meghatározza az őrzés feltételeit és azt az időpontot, amelyre a rabot vissza kell kísértetni a börtönbe. A rabok éjszakára kint maradását, a mezőre vagy más határra kivitelét azonban a főügyész semmi szín alatt nem engedélyezhette. Ha valaki ennek a rendelkezésnek bármelyik részét megsértené, azt a főügyész a Kerületnek köteles bejelenteni, mivel a rabok elszökéséért vagy kintlétük alatt bármilyen kihágás elkövetéséért egyenesen a főügyész tartozik felelősséggel. 33 A helytartótanács 1816. október 26-án annak érdekében, hogy a rabokkal való bánásmód egyforma legyen, a következőket rendelte el: 1. Minden rabnak naponta két font jóféle kenyeret és elegendő főtt ételt kell kiszolgáltatni, ha ruházata nincs, azt is kell részére adni. Azok a rabok, akik hetenként egy vagy több napi böjtölésre vannak ítélve, ezt szorosan meg kell tartaniuk. 2. Az ítélet meghozatala előtt megengedhető a raboknak, hogy ha van miből, jobban is élelmezhessék magukat. 3. Ha a rab adófizető is és van valamilyen vagyona, köteles a rabtartási költségeket megtéríteni még abban az esetben is, ha ezt az ítéletben nem mondták ki. 4. Akit csupán gyanú alapján tartóztattak le és bizonyítékok hiányában később szabadlábra helyezték, vagy pedig bizonyítékok hiányában felmentették, rabtartási költség megfizetésére nem kötelezhetők. A továbbiakban a rendelet részletesen szabályozta a gyanúsított vagyonának bírói zár alá vételére vonatkozó szabályokat. A rab keresményének kezelését illetően úgy rendelkezezett, hogy a részére félretett összeget kiszabadulásakor kezébe kell adni, így legalább lesz útravalója és kiszabadulása után nem kényszerül lopásra. Erre is tekintettel a rabokat a Magistratualis Tiszteknél ingyen dolgoztatni nem lehet. A rendelet külön is kiemelte, hogy minden rabot, az asszonyokat is nemükhöz illő foglalatosságra kell kényszeríteni. A rendelet végrehajtása végett a kerületi közgyűlés is kiadta a rendelkezést. Ennek értelmében a rab vagyontárgyait magának a rabnak vagy feleségének, szüleinek, atyafiának jelenlétében kell összeírniuk a 31 Uo. kér. kgy. jkv. 1810. Szent Jakab hó 31. No. 65. 17. к 32 Uo. 1812,Mindszent hó 21.No.21 c. 19.k. ^JJo^xrAgv=jkvM8^2;jiovembe£23;_NoiJ_72_J=2=^==
