A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A börtönrendszer kialakulása a hajdúvárosokban és a Kerületben
120 seregébe a katonák közzé kellett átadni. A kerületi közgyűlés ennek következtében hét rabot küldött a Debrecenben működő, katonákat szedő bizottsághoz.27 A helytartótanács 1797. február 21-én kelt rendelete szerint a szorgos katonaadás miatt a Dunát a Tiszával egyesítő csatornaépítésnél a dolgozók megfogyatkoztak, ezért azt ajánlotta a Kerületnek is, hogy ezután a kisebb vétkű rabokat is, akiket egy vagy fél esztendőre ítéltek, szállítsa át a csatornaépítéshez. A Kerület úgy döntött, hogy ha a körülmények megengedik, a rendeletnek eleget tesznek.28 Az alsó (pince) börtönben büntetését töltő rab 1800. március 3-án kérte, hogy legalább nappal a közönséges pitvarban lehessen. A közgyűlés azzal utasította el, hogy az ítéleti rendelkezéssel ellenkező kérése nem teljesíthető. Ugyanebben az időpontban testvérei terjesztették elő azt a kérést, hogy a rab kezéről legalább nappalra vegyék le a bilincset. A közgyűlés további rendelkezésig az engedélyt megadta. Ibrányi Farkas királyi biztos 1809. december 5-től 9-ig Böszörményben tartózkodott s távozásakor egy levelet adott át a Kerület főkapitányának. Ebben többek között a következőket írta: „A kerület a népet szabad tetszés és akarat helyett a törvények szerint virtussal, példával és szeretettel kormányozza. ” Közelebbről nem indokolta ezt a kívánságát. Közölte azt is, hogy a tömlöc mellett őrt állók fegyvereire kevés gondot fordítanak, s puskák kovák nélkül állanak. A közgyűlés ezzel kapcsolatban a szükséges intézkedéseket megtette.29 Az 1810. április 13-án megtartott közgyűlésről készített jegyzőkönyv szerint a Kerület tudomást szerzett arról, hogy a Böszörményben lakó főtisztek a tömlőéből a rabokat szabad tetszésük szerint kibocsátják és a mezőkön a maguk számára végeztetnek velük munkát. Jelenleg is az egyik, gyilkosságért elítélt rab, Kéki Demeter, a kerületi alügyésznek szántani van kint. A közgyűlés a főtiszteket - a hozott határozat szerint - megfeddte és felhívta őket, hogy a jövőben a törvénnyel és a közgyűlés határozataival ellentétes cselekedetektől tartózkodjanak. A strázsamester- nek pedig meghagyták, hogy Kékit haladék nélkül vitesse be a tömlöcbe. Ezután pedig az ilyen rabságra büntetett személyeket a Kerület engedélye nélkül kibocsátani ne merészelje.30 Ennek azonban nem sok foganatja volt, mert már az 1810. július 31-én tartott közgyűlésen a böszörményi magistratus jelentését tárgyalták, amely szerint Kéki Demeter rab Kovács András alügyésznél kint volt dolgozni és szabadon járt. így július 15-én este a Novella csapszékbe ment, ott verekedésbe keveredett, s amikor a város cselédei és a kerületi hajdúk a Kerület székházába akarták kísérni, őket is megtámadta. A közgyűlés határozata szerint megbotránkozással hallották, hogy Kovács András alügyész több megintés után is bátorkodott a tömlöcből magához rabokat kivinni és azokat vas és felvigyázás nélkül napokig dolgoztatta. Emiatt a az alügyészt rosszallásukról értesítették. Mivel a rabok kivitele az egész népet megbotránkoztatta, elrendelték, ha a jövőben magistratualis tiszt a börtönből rabot kivinni merészel, hivatalából elbocsátják. A strázsamestert pedig, mivel a rabok kieresztése- kor kötelességét megszegte, hivatalából elbocsátották és helyébe más alkalmas szeNagy Sándor: A börtönrendszer kialakulása a hajdú városokban... 27 Uo. 1796.Mindszent hó 24.No.24. 13.k. 28 Uo. 1797. Szent György hó 27.N0.9. 13.k. 24 Uo. 1809. Karácsony hava 11 17.k. 20 Uo. 181Q.Szent György hó 13.No.ll, 17,k.
