A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Gazdag István: Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója Debrecenben
Mi, az ifjúság eszményekért lelkesedve, teljes odaadással, a jövő dicsőségébe vetett merész hitünkkel foglalunk ezen ügy mellett állást. Azt akarjuk, hogy az új nemzedék Kossuth Lajosnak a nemzet törvényeiből felé sugárzó dicsőségtől lelkesítve fogjon a reá váró nagy feladatok munkájához. Aggódó várakozással tekintünk a nemzet képviselőinek döntése elé, mert látni akarjuk, hogy a jelen, önmagát becsülve meg, tiszteli-é a múltat és ezzel meg akarja-é a szebb jövőt teremteni? Azért - az egész magyar ifjúság nevében - mély tisztelettel kérjük: hogy a magyar országgyűlés, a nemzet édes atyának, Kossuth Lajosnak örök dicsőségét törvényeink közzé jegyezze be. A kassai országos diákgyülés egyhangú határozata által a képviselőházhoz való fölterjesztéssel megbízott debreceni ev. ref. főiskola ifjúsága nevében Fráter Ernő Nagy Sándor Papp Lajos J.S,E, elnöke előterjesztő szénior Debreczeni Újság 1902. július 16. 168 Gazdag István: Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója Debrecenben NYÍLT LEVÉL KOMLÓSSY ARTHÚR ÚRHOZ A KOSSUTH ÜNNEPET RENDEZŐ BIZOTTSÁG ELNÖKÉHEZ A világ „Megváltójának” születése napját, az egész keresztyén világ egy napon a születésének napján ünnepeli. Hogy a magyart a szolgaság földéről kivezérelje, elküldte az Úr a mi megváltónkat Kossuth Lajost. Hálás szívvel készülünk születésének napját a századik évfordulóban megünnepelni. Ez a nap szeptember 19-ike. Úgy olvasom azonban a lapok közléséből, hogy a debreczeni ünnep rendező biz. nem ezt a napot, hanem szeptember 17-ét akarja megünnepelni. És én ezen felette csodálkozom. Nem csak azért mert a históriai dátumokat önkényüleg vagy akár mi módon is megváltoztatni nem lehet, nem csak azért, mert születés napul ünnepeltetni a néppel egy napot amelyen az ünnepeit nem született: egyszerűen lehetetlenség, s az ünneplés értékének levonása; hanem azért is mert azt az ünnepet, amely minden magyarnak ünnepe, magasztossá, megkapóvá, szívetlelket emelővé, bensőségteljessé első sorban is az teszi, ha az nem az ország különböző vidékei tetszése szerint választandó napokon tartott mondvacsinált ünnepségekből fog állni, hanem ha a Magyar Szabadság Apostola születésének napján széles e hazában mindenütt egy azon napon az igazi napon ül ünnepet szívében, lelkében minden magyar. Ennek a napnak, a születés igazi napjának kell ünnepnek lenni kivétel nélkül e haza minden fiánál; ennek kell ünnepnek lenni Debreczen város polgárságánál, hiszen Kossuthoz Debreczennél nagyobb emlék e haza egyetlen városát sem fűzi. Hogy némelyek közülünk a debreczeni meg a budapesti ünnepen is óhajtanának részt venni, s ezért kell itt a legmagyarabb városban mondvacsinált ünnepet rendezni, ez gondolom nem érv, mert a Kossuth ünnep Magyarországnak ünnepe, amelyet semmi mozzanatában „egyesek” terveihez alakítani akarni azt hiszem senkinek eszébe nem juthat, és mert azzal, ha közülünk némelyek ezt az ünnepet nem Debreczenben, hanem Budapesten ülik meg, sem a bpesti ünnep magasztosabb, sem a debreczeni kevésbé magasztos nem leered. Kérlek tisztelt barátom vegyétek fonto
