A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Gazdag István: Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója Debrecenben
169 lóra e dolgot és ne akarjátok velünk az igazi helyett más napot ünnepeltetni meg. Pöstyén, 1902. aug. 23. tisztelő híved Szinay Gyula. Debrecen. 1902. augusztus 25. Hajdú-Вihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. VÁLASZ SZINAY GYULA NYÍLT LEVELÉRE Jobban szerettem volna, ha a debreczeni Kossuth-ünnepélyek főpontja t.i. a megünneplés napja kitűzésének kérdése előbb vetetik fel és nem 14 nappal az elhatározás után, de még helyesebb lett volna ha bárki az érdeklők közül nem nyílt levél alakjában, hanem bizalmas baráti úton kért volna felvilágosítást tőlem, vagy a rendezőbizottság bármely tagjától. Mert az ilyen elkésett s nem vonom kétségbe, hogy teljesen jó akaratból származó, de még is helytelenítő kérdések és indítványok igen alkalmasak a jó egyetértés, a lakosság ünnepi hangulatának s az egész ünnepély rendezésének megzavarására. Már pedig Szinay Gyula barátom bizonyára egyetért velem abban, hogy ezt az ünnep rontó szerepet most ez alkalommal még azok is jobb időre raktározták el, akik pár évvel ezelőtt nyíltan és titokban egyaránt ellentétes állást foglaltak el mindennel szemben, ami a Kossuth-kultusz emelését célozta. Kiáltó példája ennek a debreczeni Kossuth-szobor bizottság kérelmének és a debreczeni szoborra a város részéről az adományozásnak kétízben is közgyűlésileg leszavaztatása. De mert a nyíltlevél tényleg megjelent és éppen a városunk polgárságának zöme által leginkább olvasott lapban, - a bizottsági; elhatározásának indoklása és az ünnepély sikere érdekében következőkben válaszolok azon hozzám intézet kérdésre, miért tűztük mi Kossuth Lajos születése 100-dik évfordulójának Debreczenben megünneplését szeptember 17-dikére s miért nem a valódi napra szept. 19-re? 1. Mert Budapest székesfőváros a Kerepesi-úti temetőben a nagy halott hamvai fölé emelendő mauzóleum alapkőletételének ünnepélyes aktusát szept. 19-dikére tűzte ki, arra törvényhatóságunkat is meghívta és városunk nemcsak küldöttség által képviselteti ott magát, de a közönség köréből is számosán óhajtanak résztvenni a kegyeletes ünnepen. 2. Mert városunknak két, Hajdú vármegyének pedig mind a négy országgyűlési képviselője a Kossuth vezélete alatt álló országos párhoz tartozik s így ezen minőségükben, sőt jórészt mint ottani rendezőségi tagoknak 19-én múlhatatlanul Budapesten kell résztvenniök, városunk és a választó kerületeikhez való viszonyok pedig arra készteti őket, hogy a debreceni és hajdúmegyei ünnepeken is résztvegyenek. 3. A debreczeni honvéd egylet és a 13 egyenruhás öreg honvédet is meghívta a 19-diki alapkőletételi és egyéb Kossuth-ünnepségekre a fővárosi rendezőség s ők jelen akarnak lenni e nevezetes napon s harctépett zászlójukat meghajtják a nagy halott emlékének tiszteletére. De itthon is részt óhajtanak venni, saját szülővárosuk és azon közönség ünnepélyén, mely nekik, öreg napjaikban menhelyet és gyámolí- tást nyújt, mely minden egyes alkalommal dicsőséggel övezi szbeborult fejeiket, hát melyik napról és honnan maradjanak el e vén harcosak? De nem folytatom tovább. Azt hiszem, a fentebbi három pontban talán túl részletességgel, de legalább érthetően kielégítő választ adtam feltett kérdéseidre és átláthatod, hogy milyen körültekintő figyelemmel járt el a rendező bizottság akkor, amidőn nem mondva csinált -hanem kettős napot tűzött ki Kossuth Lajos emlékének
