A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Debrecen és Erdély kapcsolata a XVI. sz. közepén
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 5 Debrecen és Erdély kapcsolata A XVI. SZÁZAD KÖZEPÉN (A nagyváradi béke és következményei) 1538-1571 Szendiné Orvos Erzsébet Bevezetés B arta Boldizsár, a város történetének első krónikása szerint a vizsgált korszakban Debrecen a Tiszántúl világító lámpásává, „ a helvéciai igaz confessio” erősségévé vált. Hogy lehetséges ez, hiszen köztudomású, hogy „...sok idegen és nem idegen ellenségnek lön e város zsákmányul kitéve koronkint, a töröknek sarczot külön fizetett, az erdélyi fejedelemnek külön adózott.s a királyi Magyarország is jogot formált adójára. Szűcs István válaszol is a kérdésre: „...ámde a város belügyeinek rendezésében senki által meg nem kötött szabad keze volt a helybeli elöljáróknak...Nem csoda azért, ha Debreczen város önállásu és megkötetlen kezű derék elöljárói e korszakban sok - most már szinte hihetetlennek látszó - eredményt mutathattak fel, és az ő hazafias buzgalmok folytán nyereségről nyereségre haladott előre e város anyagi jólétben terjedelmes birtokok szerzésében, s egyúttal a vallás és tudomány ügyében fáradozó férfiak gyámolításában... ” A dolgozat e zavaros évtizedek eseményeit, eddig rejtve maradt összefüggéseit kívánja feltárni, figyelembe véve a Tiszántúl és Debrecen sorsára kiható országos eseményeket, a város jogi állapotát, különös tekintettel az Erdélyhez fűződő kapcsolatát. Szűcs István: Debreczen város történelme I.k. Db. 1870. 63.1.
