A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Dunka Sándor: Az építészet és a rajz oktatása Debrecenben a XIX. sz. első felében. Beregszászi Pál munkássága
51 „A ’rajzolatoknak színekkel való kiadásábann egyedül való tzél, hogy a’ Rajzolat a’ Természetet mind formájára, mind színére nézve tökéletesenn kövesse, úgy annyira, hogy még a’ Rajzolatokhoz nem értő emberek is egy tekintettel elesmerjék a’Rajzolásnak tzélját -,...”57 Ugyanakkor ebben a müvében megjelennek a XX. század egyes művészeti irányzataira jellemző vonások is, amikor a természetben található tárgyak rajzi megjelenítését mértani ábrákból vezeti le. Foglalkozik a testek megvilágításával s a rajzolásban ezt követő árnyékolással (22. ábra) Külön választja a természetes megvilágítást - „Napvilág, Holdvilág, Éj világa” - a mesterségestől: „Tűz, Fáklya, Gyertya, égő Fák” stb. 1823-ban jelent meg „A szabad kézzel való rajzolás tudományának kezdete” c. művének első kiadása, melyben rajzpedagógiai alapelveit a korábbiaknál is részletesebben ismerteti. Mint előző művében, itt is helyteleníti azokat a korabeli rajzoktatási módszereket, mely a tanulókat minden előtanulmány nélkül emberi test, vagy tájképek rajzolására oktatja. Különösen azért tartja ezt veszélyesnek, mert még a tehetséges tanulót is a kezdeti érdeklődés után a sikertelenség élménye elkedvetleníti, s felhagyhat a rajz tanulásával. Meg is mondja, hogy ő nem művészeket akar nevelni, csak fel akarja készíteni a tanulókat a szabad kézzel történő rajzolásra. Ezért a műszaki rajz segítségével és alkalmazásával elsősorban a vonalvezetésre, az arányok betartására, a távlatok helyes megszerkesztésére és a fény alapján történő árnyékolásra kívánja megtanítani tanítványait. Ez a müve albumszerű formában, 12 rézzel metszett táblán mutatta be a szabad kézi rajzolás megismeréséhez szükséges mintákat, a fokozatosságot minden esetben betartva. A könyv második - bővített - kiadása 1837-ben „A ’szabad kézzel való rajzolásnak kezdete” címen, ugyancsak albumszerü formában jelent meg, de most már 20 rézzel metszett tábla volt hozzá mellékelve. A mintákat a „Rajz-Oskolá”-ban mint mintarajzokat használták. (4, 5, 6. ábra)58 A szabadkézi rajzzal foglalkozó műve első kiadását követő évben - 1824-ben - ismét az építészettel foglalkozik, kiadásra kerül „Az építés tudományának azon része, melyben az Épületeknek Erős és Alkalmatos volta adódik elő” c. müve. Ez a könyv tulajdonképpen az épületek költségeinek számításával foglalkozó munka folytatása, s az épületek kivitelezésére vonatkozó szabályokat itt írja le. A mű bevezetőjében meghatározza az épületek fogalmát: „Épület neve alatt értetődik, az építéshez megkívántatandó Matériáléknak az Építő Mestertől bizonyos Réguláknak szoros megtartása utánn való összeszerkesztése...” Megállapítja azt is, hogy az „architector”, - az építész - nevet csak egyetemes tudással rendelkező mester érdemli meg: „... hogy a maga keze alatt levő épületet értelmesen, benne mindent Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII 57 Beregszászi Pál 55.sz.a. id.m. 19.o. 58 Beregszászi Pál szabadkézi rajzolással foglalkozó műveinek teljes címe: A ’szabad kézzel való rajzolás tudományának kezdete - Tanitványi számára készistette Beregszászi Pál, hites földmérő, 's Nemes Sz.Kir. Debreczen várossában a’ rajzolás és építés tudománnyának közönséges professora. XII. Réztáblákkal. Debreczenben Nyomtatott Tóth Ferenc által. 1823. A ’szabad kézzel való rajzolásnak kezdete. Tanitványjai számára készítette Beregszászi Pál, hites földmérő, ’s n.sz. kir. Debreczen városában Rajzolás, és Építés Tudományának közönséges professzora. Második megbővitett kiadás. Debreczenben nyomtatta Tóth Lajos. 1837.
