A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Dunka Sándor: Az építészet és a rajz oktatása Debrecenben a XIX. sz. első felében. Beregszászi Pál munkássága
meggondolva és a legjobb Ízlés szerint rendeljen...”59 Jártas legyen a tudományokban, a filozófiában, matematikában, arithmetikában, rajzolásban, fizikában, mechanikában, sőt még a törvénytudományban is. Ismertje meg a korábban épített szép létesítményeket, de emellett legyen találékony, hogy ízlésesebb, szebb és az igényeknek jobban megfelelő épületeket tudjon megvalósítani. A munka első részében az épületek erősségével foglalkozik. Az építőmesternek kötelessége az épületnek olyan erőt adni, hogy az ,,a’ Tüzet, Vizet, Levegő ég változását, Földindulást, ’s más megtörténhető viszontagságokat, és azon különbféle haszonvételeket, melyekre fordítódik, elegendőképpen kiállhassa, ... és hogy az, ’a maga terhétől öszve ne omolyon...”60 Csoportosítja az építményeket helyük és funkciójuk szerint: Városok erősítését, Várak építését Hadi, vagy Katonai építésnek (Architectura Militaris, Kriegsbaukunst), városi épületek, templomok, iskolák, paloták építését. Polgári építésnek (Architectura Civilis cultior, Schöne Baukunst), a mezei gazdálkodáshoz szükséges építmények építését mezei építésnek, (Architectura Civilis rustica, vel Oeconomica, Laudwirtschfliche, oder Oeconomische Baukunst) nevezi. Külön csoportba sorolja a hidak, malmok, utak készítését, kertek elrendezését, a vizek rendezését, töltések, csatornák építését, melyet Vízi Építésnek (Hydraulica, Wasserbaukunst) nevez.61 Fontosnak tartja az épület helyének megválasztását, alacsony, lapályos helyre nem szabad építeni, mert ott a levegő egészségtelen és a földből feljövő nedvesség az épület szerkezetében rothadást okoz. A létesítmény alapja szélesebb legyen, mint a rárakott fal.62 Foglalkozik a „Matériákkal” - anyagokkal -, a terméskővel, hogyan kell falat terméskőből rakni, párkányzatot, ajtót, ablakot, lépcsőt készíteni. Leírja, hogy az anyag minőségének ellenőrzését a legegyszerűbb eljárásokkal is el lehet végezni: „Terméskövek jóságának legjobb próbája az: Tevődjön vizbenn, és egynéhány nap múlva vevődjön ki, ha nem sokkal lett nehezebb, bizonyos jele, hogy jó...63 A tégla jóságának megesmértető jelei. Ha valamely darab vassal reá üt az ember, éles és tiszta hangot ád, jele, hogy jól kiégetődött...”64 Ugyanígy foglalkozik az építkezéshez használt mész, homok és anyag minőségével. A fák közül legjobbak azok, melyek száraz, homokos, köves talajon, magas hegyek tetején nőttek, mert ezek már a viszonytagságokhoz hozzászoktak. A fel- használásra kerülő fát tavasszal kell kivágni, mert ilyenkor van a legkevesebb nedvesség benne, s egy ideig rajta kell hagyni a héját, hogy az a fa nedvességét magába vegye. Ugyanilyen praktikus alapossággal foglalkozik az alapozással, a falazással, ezen belül az alapfalakkal, közfalakkal, bolthajtásokkal. Külön felhívja a figyelmet arra, hogy „...Mindenütt, de kivált a’ szegletekenn, az alsó sorbann rakott Téglák 52 Dunka Sándor: Az építészet és rajz oktatása Debrecenben... Beregszászi Pál: Az építés tudományának azonn része melyben az épületeknek erős és alkalmatos volta adódik elő. Az ahhoz érteni kívánók kedvéért készítette Beregszászi Pál Hites földmérő Debreczenbenn. Nyomtatta Tóth Ferencz. 1824. 5.0. 60 U.o. ll.o. 61 U.o. 6-7.0. 62 U.o. 1 l.o. 63 U.o. 14.0. 64 U.o. 16.0.
