A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Antal Tamás: A közigazgatás és a bíráskodás újjászervezése 1867-ben

98

szavazás érdekében bővíteni szándékoztak azon tisztviselők körét, amelyeket a polgárság közvetlenül választhatott meg (1848: XXIII. te 15. §). Az illetményezést is tartalmazó javaslat kidolgozására bizottságot szerveztek, amely megállapította, hogy a jegyzői hivatalba további jegyzőket, a törvényszékhez a bűnvizsgálat teljesítésére újabb aljegyzőket kellene választani, s hogy fel kellene állítani a városi kapitányi hivataltól különváló mezei rendőri hivatalt (eredetileg az 1840: 9. te. 3. §-a hívta életre a mezei rendőrséget). Ez utóbbi nóvumként jelentkezett a debreceni közigazgatásban, mely a tervek szerint egy főkapitányból, alkapitányból és egy tollnokból szerveződött. Feladata a város kapuin kívüli rendzavarások és károkozások elbírálása lett átvéve ezzel a mezőőrök hatáskörét. Az erdőszök, a mátai biztos és a lovas felügyelő ezután a hivatal alá tartoztak. Ugyanakkor megszüntették a törvényszéki vizsgáló bírói tisztséget (később belátták, tévesen), a mezőbiztosokat, a cserép- és téglabiztos, az alapítványi pénztárnokot és az ellenőrt14.

Mindemellett a bizottság közvetlen választásra javasolta a polgármestert, a főbírót, a közigazgatási és a törvényszéki tanács tagjait és a jegyzőket, a fő- és az alkapitányt, a főügyészt és az alügyészeket, a közlevéltárnokot, a főszámvevőt, a főmérnököt, az erdőmestert, és a telekkönyvi előadót “jelentősségük és önállásuk miatt”. A többi intézőt és a kezelési tisztviselőket (iktatók, pertárnok, alszámvevő, erdőszök, városgazda, vásárbíró, alkapitányi tolnok, utcai biztosok, adó-, árva-, házi és földi pénztárnok, magánlevéltárnok, biztosok, színházi intendáns, stb) a közgyűlés döntésére bízták. A képviselőtestület végül úgy határozott, hogy a “belhivatali” személyzetet célszerűbb, ha a hatáskörrel rendelkező tanács választja meg (pl. az utcai biztosokat a közigazgatási tanács, noha ezt megelőzően mindig a közgyűlés tette azt), minden más tisztviselői helyet “népválasztás” útján töltenek be, a magánlevéltárnokot, a színházi intendánst és a levéltári ügyvédet pedig nem minősítették köz- tisztviselőnek, így ezeket nem is kellett megválasztani. A határozat azt is kimondta, hogy a köztisztviselők hivatali eljárásukért személyes felelősséggel tartoznak15.

Addig is előre meghatározták a választások “időrajzát”. Eszerint az események időrendje a következőekben alakult 1867 tavaszán:

1. április 24-26.: a választói jegyzék utcánkénti elkészítése;

2. április 27-29.: a jegyzék kifüggesztése és korrekciója;

2. április 30.: az igazolási jegyek kiadása;

4. május 1.: közgyűlés;

5. május 5.: a kijelölő bizottmányok megválasztása;

6. május 6-10.: a tisztújítás;

7. május 11.: a képviselő választáshoz szükséges szavazóívek kiosztásának befejezése;

8. május 15.: a szavazóívek beadásának határideje;

9. május 15-17.: a képviselők névjegyzékének meghatározása utcánként;

10. május 18.: a közgyűlés teljes tagjegyzékének véglegesítése;

11. május 19.: az új törvényhatóság megalakulása16.

Antal Tamás: A közigazgatás újjászervezése Debrecenben 1867-ben

14 HBML. IV. B. 1108/c. üsz. I. 7.

15 Lásd az előző jegyzetet.

16 HBML. IV. B. 1108/c. üsz. I. 15.