A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1861-1871
tiltakozásra. Ha azonban a közgyűlés a tiltakozást előre megszavazza (most akkorára), azt a betiltáskor azonnal nyilvánosságra hozhatják A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta és az alkotmányellenes feloszlatással szembeni tiltakozását a következők szerint foglalta össze: A Hajdúkerület közönsége határozottan kinyilatkoztatja, hogy miként működése első percétől fogva a haza s annak alkotmányos törvényei által minden hazafira, annyival inkább az alkotmányos hatóságokra kiszabott kötelességeket, a tényleges hatalom különböző kísértései és fenyegetései között is tántoríthatatlanul teljesítette, a jövőben is a haza alkotmányával bármilyen kis mértékben is ellentétes intézkedések teljesítését gondosan elkerüli. Arra az esetre, ha a haza iránti eme szent kötelesség teljesítése netalán a közgyűlés feloszlatását eredményezné, kinyilatkoztatja a Kerület közönsége, hogy a tisztviselői kar az elnök kivételével azonnal visz- szalép és minden működését megszünteti. Kinyilatkoztatja, hogy minden akár kinevezés, akármi más úton a megszüntetendő és lelépendő közgyűlés helyébe állítandó kerületi kormányzatot teljesen törvénytelennek tekinti s annak minden intézkedése ellen ünnepélyes óvást emel, rendeletéit kötelezőeknek nem tartja. Arra az esetre, ha majd bármilyen későn, a nemzetre elévülhetetlen jogai alapján ismét az alkotmány jótevő napja fog e hazán el nem homályosítható fénnyel tündökleni, a törvényesen választott tisztikar helyére az önkényileg beültetett egyéneket szoros személyes feleletre vonni el nem mulasztja. Kinyilatkoztatja végül abbeli reményét, hogy a sok megpróbáltatást oly erős lélekkel átélt kerületi lakosok készebbek lesznek még bizonytalan időre tűrni és szenvedni inkább a sanyargattatás és elnyomatás keserveit, mintsem az ármány szőtte hálóba bonyolódva, az alkotmányosság köpenyébe burkolt abszolutizmus gyáva eszközévé süllyedjenek s az ország törvényeivel ellenkezésben lévő akármely működésben részt vegyenek. 17 Az önkényeskedések és az ezek elleni tiltakozások még közel egy hónapig folytatódtak, amikor is a király a közgyűlések tartását megtiltotta. Sillye Gábor hajdúkerületi főkapitány 1861. november 2-án vette kézhez Forgách Antal kancellár Bécsben Mindszent hó (október) 27-én kelt iratát, amely szerint a király aznap „ nyilvánított szóbeli legfelsőbb parancsával bárminemű nyilvános kerületi gyűlések tartását további legfelsőbb rendeletig határozottan megtiltotta. Mely legfelsőbb parancsról oly felszólítással sietek Nagyságodat értesíteni, hogy jelen tudósításomat vévén, a kormányzata alatti kerületben azonnal, bárminéven nevezendő s bármely ürügy alatti nyilvános kerületi gyűlés tartását, Nagyságod személyére háramlandó felelősség terhe alatt, föltétlenül gátolni szíveskedjék". Sillye a kancellár iratának másolatát még aznap mind a hat hajdúváros tanácsának megküldte s mindössze annyit fűzött hozzá, hogy a betiltást közöljék a kerületi közgyűlésnek az 1848. évi XXVI.te. alapján megválasztott képviselőivel, a törvényszék tagjait pedig értesítsék, hogy a kitűzött ügyek tárgyalása nem a meghirdetés szerint november 6-án, hanem november 4. napján kezdődik s mindaddig tart, amíg a folyamatban lévő ügyeket elintézik.18 70 Nagy Sándor: A Hajdúkerületi Törvényszék büntető ítéletei... 17 Uo. Ker.közgy.jkv. 1861 október 3. 634-635. Sz. 491-493.old. 18 Uo. IV.B.751. A Hajdúkerület főkapitányának iratai. 563/861.
