A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Dunka Sándor: Az építészet és a rajz oktatása Debrecenben a XIX. sz. első felében. Beregszászi Pál munkássága
1. hogy azok sok, s egymásra halmozott faragványokkal ne láttassanak el, azért, hogy alakjuk kivehető legyen; azonban szem előtt tartották, hogy a túlságos értékesítés inkább unalmat, mint gyönyörűséget szerez, s erre nézve az alacsony, szegletes tagokat, csak simán hagyták. 2. hogy két ékesített tag egymás mellé ne kerülhessen, hanem azokat simán hagyott taggal választották el. 3. hogyha azon egynemű tag, több helyett alkalmaztatik, mindenütt egynemű faragással ékesíttessen. 4. hogy az ékesítések, kivált oszlop gerendázatján alkalmazott szarufa fejeket emelő kövek, s faragások, az oszlop közepét vevén fel, arra mindenütt épen egy-egy emelő kő s fog essen, s ettől jobb és bal felől, a többek egyenlő számmal és mértékkel helyeztessenek, s faragásoknak közepei pedig a felettek, vagy alattok helyezett faragásokkal közepével függőleg egyezzenek. 5. hogy az ékítések ízlést mutató darabokból vétetvén, az oszlophoz, annál fogva az épülethez illők, s annak rendeltetésével összhangzásban legyenek. Innen van az, hogy a toskanai oszlopnak igen kevés, vagy éppen semmi ékesítést nem adtak, már a dóriai oszlopnak valamivel töbet, a jónianak még többet, a korinthiai és római oszlopoknak legtöbbet eszközöltek.”76 A különböző oszloprendek ismertetése és rajzolásának bemutatása után foglalkozik az oszlopok egymástól való távolságával, a kettős oszlopokkal, a diadalkapukkal (11. ábra), a gömbölyű boltozatok díszítésével, homlokfalak, korlátok, könyöklők (12. ábra) és fogódzók rajzolásával.77 Művéhez 46 - igen szép kivitelű és fejlett rajztechnikára valló - rézbe metszett táblák mellékelt. Beregszászi Pál, - mint építész, - a klasszicista irányzat híve volt, mint mérnök nem hozott létre nagy és maradandó alkotásokat, nem volt kiemelkedő tehetségű művész sem, de kitűnő mérnökpedagógus volt, aki a reformkor nemzeti eszméitől áthatott tudattal adata át műszaki ismereteit tanítványainak. Legnagyobb érdeme az, 56 Dunka Sándor: Az építészet és rajz oktatása Debrecenben... 76 u.o. 15-16.0. 77 U.o. 15-58.0.
