A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Dunka Sándor: Az építészet és a rajz oktatása Debrecenben a XIX. sz. első felében. Beregszászi Pál munkássága
41 hoznak bizonyság Levelet, ... Azon Felséges Királyi Rendelés pedig, hogy minden Czéhben állandó Ifjú, a’ Rajz Oskolából remeket készítsen, illen formán tellyesitődik a’ többek közt az Asztalos Czéhnél. Van a’ Mesterek közt egy Kornis Gábor nevű, a’ki a’ sdtanult mesterségét megunván, felhagyott véle, vagy is az hagyta el ötét, már most élelme keresése végett, elő szedte azon Rajzolattyait, mellyeket hajdan Inas és Legény korában készitgetett, ... ez a ’Mester a’ Remekelő Ifjakat magához hívogatja, azzal ketsegtetvén, hogy ha semmit sem tudnak is, ne féllyenek tsak ő reá hallgassanak, ki segíti őket s előre megegyezvén véle bizonyos jósumma pénzben ...”33 Ez az összeg pedig általában 100 Váltó forint volt. Mondta is sok ifjú „... tsak Kornis Gábor éllyen, bé segít az bennünket a’ Czéhbe...” Borzasztóan bántotta ez Beregszászi professzort, akinek egyes esetekben még a „Bizonyság Levelét” is hamisították, s az asztalos céhben ezt is elfogadták. Joggal veti fel a professzor, hogy ha Debrecenben elfogadják Beregszászi hamisított „Bizonyság Levelét”, - amit azért helyben mégis illenék ismerni, - akkor hogyne fogadnák el a más városokból hozott „Bizonyság Leveleket”. Különösen azon bánkódik a profesz- szor, hogy az egyébként amúgy sem módos legények nagy összeget fizetnek ki hanyagságuk miatt, holott a rajzoláshoz szükséges ismereteket szorgalmas tanulással Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII 3. ábra. iskolájában ingyen megszerezhették volna. Mindez azt bizonyítja, hogy becsületes professzora jóvoltából, országosan is kiemelkedő jelentőségű rajziskola működött Debrecenben, ahol nem létezett korrupció, amellyel, - mint fentebb láttuk, - más városokban gyakran lehetett találkozni. A bemutatott rajzok (3. ábra) is bizonyítják, hogy különösen az asztalosok, de a kőművesek között is akadt szorgalmas tanuló, akiknek rajzait átlagon felülinek lehet minősíteni. A Déri Múzeum gyűjteményében mintegy másfélszáz hiteles mesterrajzot őriznek ebből az időből, melyek között sok fejlett ízlésről és technikai tudásról tanúskodik. Igaz, a Beregszászi jelentésében foglaltak ismeretében kétséges, hogy a rajzokat minden esetben az aláírók készítették. Akadnak olyan rajzok is, melynek aláírásából látszik, hogy a rajzolónak az írással is gondjai voltak. 33 Bajkó Mátyás 21.sz. a.i.m. 193-195.0. Idézi Beregszászi Pál 1836. márc. 7-én kelt, a Tankerületi Főigazgatósághoz intézett beadványát.