A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Dunka Sándor: Az építészet és a rajz oktatása Debrecenben a XIX. sz. első felében. Beregszászi Pál munkássága

Beregszászi rajztanári működését ennek ellenére eredményesnek kell tekinteni, mert a megmaradt mintarajzok is azt bizonyítják, hogy az 1820-as éveket követő évtizedekben beadott rajzok a korábbiakkal szemben kétségtelen fejlődést mutatnak.34 35

Beregszászi a rajziskola színvonalának emelése érdekében igazi pedagógusi buzgalommal dolgozott. Az ipari tanulók részére kötelező két óra helyett állandóan négyet tartott, az iskolában használt mintarajzokat maga készítette, s kitűnő tankönyveket írt, magyar nyelven.33

A rajziskolában tanult építészek építették a múlt század derekán Debrecenben és környékén azokat az épületeket, melyek egy része még ma is fennáll. Különösen kiemelkedő tehetségű volt Beregszászi tanítványai között Vecsey Imre (1820- 1883.), aki építőmester lett és 1845-től haláláig számos köz- és magánépületet épített romantikus stílusban. Ő építette a debreceni Csokonai Színház épületét, a közraktárt, a méntelepet és a ma is álló Piac u. 12., 23. sz. és a Kossuth u. 7., 9. sz. épületeket.36

A szabadságharc, majd ennek leverését követő önkény- uralom sem szakította meg az iskola működését. Bizonyítja ezt a Beregszászi Pál által 1849-et követően kiadott számos „Bizonyság Levél”, melyet a rajzoktatásban részt vett tanulók részére 1858. augusztus 1-én történt nyugdíjazásáig állított ki. A Beregszászi által 1828. június 28. és 1858. július 18. között kiállított Bizonyság Levelek közül 198-at a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár őriz.37

Beregszászi közel négy évtizedes rajzpedagógiai és szervező munkájának köszönhető, hogy nyugdíjba vonulása után is zavartalanul működött az iskola.

Az önkényuralom alatt az iskola felügyeletét a város Magistrátustól az állam vette át, s az oktatást a Piarista Rendház irányítása alá rendelték, s igazgatója azonos volt a piarista gimnázium igazgatójával.38

Beregszászit a rajztanári tisztségben Kleiber Károly követte, akinek 1859. március 12. és 1870. január 29. között kiadott „Bizonyítványa”-iból 139 található a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban. Ezek közül 1860-ig német nyelven adta ki a „Zeugniss”-t (4. ábra), 1860. március 3-tól viszont már magyar nyelven a „Bizonyítvány”-! arról, hogy az inas a közönséges rajziskolába bejárt.

42 Dunka Sándor: Az építészet és rajz oktatása Debrecenben...

34 Balog István 1 l.sz.a. id.m. 49.

35 Bajkó Mátyás 21.sz.a.i.m. 195.0.

36 Zádor Annak és Genthon István id.m. IV.k. 652.0.

37 Csurka István id.m. 15.o.

3X Hajdú-Bihar Megyei Levéltár VIII.622.