A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Dunka Sándor: Az építészet és a rajz oktatása Debrecenben a XIX. sz. első felében. Beregszászi Pál munkássága

más dolgokon kívül a földméréshez tartozó (Geometria) és Kézi Mesterségre Néző (Mechanika) Tudományok... taníttatnak, Inasnak Senkit.... Bé ne vegyenek, ha csak hiteles biztonság levelét meg nem Mutathattyák, hogy a rajzoló, vagy 4-ik oskolát... valóságos magok alkalmaztatásával, és jó haszonnal nem gyakorolnák...” Azokat a céhbeli mestereket pedig, akik „... a rendelést áthágni merészelik...” a helyi tanács köteles 4 Rft birságra kötelezni, s az így befolyt összegből azoknak a kezdő inasoknak a papírszükségletét rendeli fedezni, akik árvák, vagy minden segítség nélkül szűkölködnek. „... Az inasok közül senki legény nem lehet - mondja tovább a rendelkezés - hanem ha Oskolában a feljebb írt mód szerint lelt járása felől biztonság levelet tud mutatni...” Ezen kívül megparancsolja minden céhbeli mesternek, hogy azon inasok és legények nevét, akik rajziskolába nem jártak, a helyi tanács által a helybeli iskola igazgatójának kötelesek beadni.2

Ezek a rendelkezések tehát a magyar mérnökképző intézet létrehozása után meg kívánták alapozni a középfokú ipari oktatást is. A rajziskolák azonban - mint látni fogjuk - kevésbé lettek sikeresek, s ennek oka a mesterek idegenkedésén, az inasok hanyagságán kívül a megfelelő oktatók hiánya volt.

Debrecenben 1800-ban először a fazekasok szabták a céhbeállítás feltételeként a rajz ismeretét.3 A város egyébként kedvező helyzetben volt a többi nagyvároshoz képest, mert itt működött a református főiskola, melynek tógátus diákjai éppen a századfordulón hoztak létre virágzó rézmetsző műhelyt. Sárvári Pál (1765-1846.) professzor pedig 1804-ben megírta „A rajzolás mesterségének kezdete...” c. munkájának első kötetét, melyet 1807-ben a második követett,4 s ezzel nemcsak a korabeli tankönyvirodalom egyik kitűnő alkotását hozta létre, hanem megteremtette a lehetőséget arra, hogy a Kollégium tantervébe a rajzoktatás felvételt nyerjen. Művének első „Darab”-ja a test külső formáinak rajzolásával, a másik „darab” az árnyékolással foglalkozik, s néhány görög és római szobor alapján igyekszik a „rajzolásban gyönyörködő ifjakat és gyermekeket” a szépség és az ízlés megkedvelésére nevelni.

A református egyházkerület már 1801- ben elrendelte a rajz kötelező oktatását az építészettel együtt. Ez az intézkedés hozzájárult a rajzoktatás kiszélesítéséhez és segítséget adott a városban később létrejött rajziskolának

34 Dunka Sándor: Az építészet és rajz oktatása Debrecenben...

2 Csurka István id. m. 4-7.o.

3 Varga Gyula: Ipari termelés és társadalom. Debrecen története. Debrecen 1981. 2. kötet 323.0.

4 Sárvári Pál: A rajzolás mesterségének kezdete. I. Debrecen 1804. A 10 rézbe metszett táblát rajzolta Lumnitzer György János, rézbe metszette Beregszászi Péter.