A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Dunka Sándor: Az építészet és a rajz oktatása Debrecenben a XIX. sz. első felében. Beregszászi Pál munkássága

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII 33 AZ ÉPÍTÉSZET ÉS A RAJZ TANÍTÁSA DEBRECENBEN A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Beregszászi Pál munkássága I. Dunka Sándor A Debreceni „Rajzocska” H azánk ipara több évszázados virágzás után a XVIII. század végére hanyat­lásnak indult. Ebben kétségtelenül nagy szerepe volt a háborús évszázadok után bekövetkezett fellendülésnek, a gyorsan növekvő népesség szegénysé­gének és ebből eredő igénytelenségének. Míg korábban a hatalmas céhek szigorú - és nagyrészt az iskolai nevelést is pótló - rendszabályokkal lehetetlenné tették az ízlés és szakmai elhivatottság nélküli „mesterek” megélhetését, addig a XVIII. század második felében a lakosság részéről megindult szerény igényű kereslet lehetővé tette a gyenge minőségű terméket előál­lító iparosok fennmaradását is. Ezt a hanyatlást az ország gazdasági életére különös gondot fordító, éles sze­mű uralkodó, - II. József - gyorsan felismerte, s a négy évvel korábban létrehozott mérnökképző intézet - az Institutum Geometricum et Hydrotechnicum - után 1786- ban elrendelte a „nemzeti iskolákkal kapcsolatos vasárnapi rajziskolák” felállítását azért, hogy „Senki az inasok közül, a nevezett parantsolatban fel lévén vétetve, Mes­ter Emberek mellé legény Társaságában bé ne fogattassék, aki az oskolai hejes bizonság tétel levél által meg nem tugya mutatni, hogy ő a Rajzoló Oskolát Vasár Napokon és Ünnep Napokon egy egész esztendő alat szorgalmatosán nem járta vol­na.”1 Az uralkodó által kiadott rendelet gyakorlati végrehajtására azonban egyelőre nem került sor, ezért a M. Kir. Helytartótanács 1795. február 25-én kiadta 19. 665 sz. rendeletét, melyet a törvényhatóságoknak, - így Debrecen sz. kir. városnak is - megküldött. A rajz oktatását elrendelte. „... Azokban a Városokban, amelyekben Rajzoló és 4-ik (4-to classis) Társaságbéli (Civilis) Oskolák vágynak, amelyekben A M. Kir. Helytartó Tanács 19.665-1795 sz. rendelete alapján idézi Csurka István: A debreceni állami­lag engedélyezett községi ipari tanonciskola története (1795-1909) c. müvében. Debrecen 1910 3. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom