A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: A "választott magyarországi király" és Debrecen kapcsolatai 1683-1685
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. Thököly bukása és Debrecen kifosztása 31 A felvidéki hadművelet kezdeti célja Ungvár felmentése volt. Szerencséjére Schultz császári serege az ostromszerből kifogyva 1685. május 2-án kénytelen volt elvonulni. A magyarországi fejedelem május közepén fordult a törökhöz, hogy segítségükkel Schultz hadát visszaszorítsa, s ezzel a fennhatósága alatt álló várakat megvédje. Június közepén létrejött a tatárokkal kötött gönczi megállapodás, de, eredménytelenül, mert a szerdár minden erőt Budára összpontosított. Miután a váradi pasa Szolnok felé tartott, Thököly egyetlen reménye az egri Juszop aga volt, aki a vezér parancsára várt. A török segítségadás helyett a magyarországi fejedelmet fenyegette meg, hogy szükség esetén maga fog ítéletet szolgáltatni, az ónodi kuruc tisztek és katonák fosztogatásai miatt. Mivel Thököly nem tudott segítséget adni Eperjesnek, a helyőrség szeptember 11 -én átadta a várat a würtembergi herceg katonáinak. A török vezér hiába parancsolta az új fejedelmet teljes hadával Buda megsegítésére, emez arra hivatkozott, hogy szétszéledt katonáit kell összegyűjtenie. Továbbra is az volt a célja, hogy a felső-magyarországi várait megvédje. Károly herceg júliusban először Érsekújvárt foglalta el, majd Esztergomnál meghátrálásra kényszerítette a török hadat. A Budára visszatérő szerdár pedig hiába hívta ismét Thökölyt. Közben a Hegyalján meglehetősen kedvezőtlenül alakult a helyzet, mert Schultz a várbeliek árulása miatt harc nélkül szállta meg Tokajt, októberben pedig Kálló, Kisvárda és Ónod is a németek fennhatósága alá került. Tehát a magyarországi fejedelem fokozatosan kiszorult a Felvidékről.33 Thököly küldöttei útján először a váradi pasát kereste meg a téli szállás ügyében, majd a pasa nemleges válasza után, október 6-án Báncsi Adámot és Kende Gábort küldte Apafihoz, hogy segítséget és menedéket kérjen. Elképzelhető, hogy milyen válságos helyzetbe került a gróf, hogy az ellenséges erdélyi fejedelemhez kellett fordulnia. Időközben az erdélyi rendek a fejedelem kezdeményezésére Thököly valamennyi erdélyi birtokának elkobzását rendelték el. Apafi utasította a követét, hogy ha a portán szóba kerül az ügy, hívja fel a figyelmet az ítélethozatal törvényességére. A vád értelmében Thököly megszegte az 1679-ben Gyulafehérváron Apafinak adott hűségnyilatkozatát, és a török előtt a fejedelem lejáratására törekedett. A vezér a leghatározottabban megparancsolta Apafinak, hogy az ítélet végrehajtásáról tegyen le, mert ha már jó pár éve elnézte a hűtlenséget, akkor még várhat a felelősségre vonással.34 Közben Apafi a szerdárnak felajánlotta a közreműködését a török-német békekötés előkészítésében. Ibrahim basa szeptember végefelé az eszéki táborból küldött levelében köszönte meg az erdélyi fejedelem közvetítését, majd rátérve Thököly katonai nehézségeire közölte, hogy a váradi pasának szigorú parancsot adott a letartóztatására. Hibáztatta Thökölyt a Bécs alól meghátrált török katonák haláláért, Húszéin basa határőrző csapatainak a megfutamodásáért, mert visszatartotta a Veszprém és Kanizsa vidékén rábízott török egységeket. Vádolta a szultánnak adott hűségnyilatkozat megszegésével, mert a végtelenségig sanyargatta a váradi és az egri hódoltság népét és megtagadta a török elöljárók parancsát. Ibrahim pasa arra kérte az erdélyi fejedelmet, hogy amennyiben Thököly mégis egérutat nyer és Lengyelország felé menekülne, fogattassa el. ” Angyal D.: Késmárki Thököly Imre. II. k. 131., 132., 133., 135., 138., 139., 143., 144.; TMÁ IX. k. 43- 44. 81-82.; EOE XVIII. k. 348., 363-364.; Hóman B„ Szekfü Gy.: Magyar történet. IV. k. 211. 34 Angyal D,; Késmárki Thököly Imre. II. k. 123., 125., 148.; TMÁ Vili, k. 532-533. _________________
