A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Forrásközlés - Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
253 is.20 Bihar vármegyének 79 hajdút, gyalogost kellett kiállítania, ami így 3.239 forintba került!) A nehéz gazdasági helyzetben lévő Magyarország számára ez az újabb teher már elviselhetetlen volt... A végső elkeseredettséget jelezte: nemcsak a külföldre induló, hanem már az Itáliában, Bajorországban tartózkodó ezredekből is hazaszöknek a magyar katonák. Elfogni nem sikerült őket: élvezték a lakosság szimpátiáját. Pedig I. Lipót valóságos hajtóvadászatot rendelt el ellenük.21 (Végül az uralkodó a nyugati hadszíntérre induló Montecuccoli-ezred visszairányítására kényszerült.)22 A császári helyőrségek is érzik a közelgő veszélyt: ingyenmunkát sürgetnek a várak megerősítésére. Maga a felső-magyarországi főkapitány parancsol rá 1703. május 18-án Bihar vármegyére, hogy szekereket, napszámosokat bocsásson a váradi parancsnok rendelkezésére.23 Bihar vármegye megosztottságára jó példa: a népi elégedetlenség egyre nyíltabb formákat ölt - áprilisban többen rátámadnak a Bagosi-ezred toborzást végző katonáira,24 májusban a “tolvajok” beütnek Derecskére, útközben Bánknál Pósalaki János debreceni jegyzőt kifosztják, keményen megverik, Vámospércs környékén 28-30 lovat zsákmányolnak -, az urak a június 4-i közgyűlésen rendfenntartók (50 lovas katona, 40 lovas szekér öt-öt puskás emberrel) félfogadásáról döntenek, “kik minden órán felkészülvén, az hol valami afféle rossz híreket hallhatnak, affelé fordítják a vármegyében magokat, de mivel még a nemes vármegye semmi parancsolatot nem vett, a vármegyébűl ki nem mennek. ”25 A forrongó közhangulatot a nádor ígéretekkel igyekszik lecsillapítani - adókönnyítés, a só árának leszállítása, a sérelmek orvoslása - miközben újabb adót vet ki a Bécsben tárgyaló követek költségeire! A nagy sietségben a nádori rendeletre az írnok elfelejti a keltezést rávezetni.26 Amikor Bihar vármegye felolvassa ezt az iratot, Rákóczi már magyar földön táborozik. A kocka el van vetve... *** A továbbiakban Bihar vármegye közgyűlési iratainak legfontosabb darabjait közöljük az 1701. szeptember 19. és 1703. június 23. közötti időszakból, kiegészítve egy, a Károlyi levéltárban található levéllel, mely a vármegye gyűléséről tudósít.27 A latin szövegeket28 1979-ben dr. Komoróczy György, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár az óta elhunyt nyugalmazott igazgatója fordította. Hajdú-Вihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 20 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. IV. A. 1/b. Bihar vármegye közgyűlési iratai, 4. d. 1597. Fase. III. Anni 1703. 1-2. p. 21 Lásd a 13. számú iratot és mellékletét, a 16., 17. számú iratot, továbbá a 24. számú iratot és mellékletét. 22 Lásd a 23. számú iratot. 22 Lásd a 19. számú iratot. 24 Lásd a 18. számú iratot. 25 Lásd a 22. számú iratot. 26 Lásd a 21. számú iratot. 27 22. számú irat. 28 Az iratok közül csupán a 2., 8., 14., 16., 18., a 20. és melléklete, a 21., valamint a 22. magyar nyelvű.
