A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Forrásközlés - Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
252 Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben *** II. Károly spanyol király - ő volt az utolsó sarja a Habsburg-ház spanyol ágának - halála előtt egy hónappal, 1700. október 2-án kelt végrendeletével Anjou Fülöpöt, XIV. Lajos unokáját tette örökösévé. A végrendelet kihirdetése után hamarosan megszólalnak a fegyverek, megkezdődik a spanyol örökösödési háború. 1701 márciusában a Napkirály csapatokat küld a spanyol Németalföldre, hogy Fülöp nevében űzzék ki a hollandokat az úgynevezett barriére területéről. Lipót nem ismeri el Fülöpöt, 1701 májusában hadat küld a Spanyol Királysághoz tartozó milánói hercegség ellen, a franciák meg - mint az új király támogatói - szembefordulnak velük. A végrendelet kihirdetése után Anglia és Hollandia hajlandó lenne V. Fülöp királyként elismerni Anjou Fülöpöt, ha biztosítékot kapnának: Spanyolország és Francia- ország nem egyesül soha egy uralkodó alatt. XIV. Lajos viszont fenntartja unokája jogát a francia trónra is, sőt nem ismeri el Orániai Vilmost és utódát Anglia királyának, a Stuart-utódot támogatja, veszélyeztetve ezzel a dicsőséges forradalom eredményeit! Kereskedelmi érdekellentétek is vannak, így aztán 1701. szeptember 7-én Anglia, Hollandia és Ausztria Hágában Franciaország rovására egyezteti érdekeit, létrejön a Nagy Szövetség. Szavoja és Portugália először - 1701-ben - Spanyolországgal és Franciaországgal kötött szövetséget, később - 1703-ban - mindketten a Nagy Szövetség mellé álltak át. A harcot a Rajna mellett a franciák kezdték, elfoglalták Kölnt és Lüttichet, mire I. Lipót 1702. május 15-én hadat üzent a német-római birodalom nevében. A német fejedelmek közül Miksa Emánuel bajor választó-fejedelem16 és öccse, Josef-Klement kölni érsek és választó-fejedelem17 18 XIV. Lajos mellé állt, mert a Napkirály több pénzt ígért, a brandenburgi választófejedelem, Frigyes pedig I. Lipót mellé, mert a császár elismerte királyi címét, és így porosz királlyá koronáztathatta magát; ugyancsak I. Lipótot támogatta Hannover is, lépését az Angliával meglévő kapcsolatai határozták meg. A háború a Rajna mellett, Németalföldön és Itáliában folyt. Az angol csapatok Né- J ' , ír metalföldön harcoltak, idővel e terület vált főhadszíntérre. A háborúban magyar ezredekre is szükség volt. Forrás-összeállításunkban az elrendelt katonaállítás szinte minden fázisa nyomon követhető. Az összeírás, toborzás, az újoncok felszerelése az adózó lakosság számára nagy anyagi terhet jelentett. (Eszterházy Pál nádor azzal fenyegette meg a vármegyéket, ha maguk készíttetik el az újoncok egyenruháit, azok nem biztos, hogy megfelelnek majd a követelményeknek, inkább pénzt adjanak.19 Bagosi Pál ezredes nemcsak az egyenruhák árát - 18 forint személyenként - vette fel, 23 forintjával vállalta a katonák “összeszerzését” 16 Az 1701. március 9-i szerződés szerint havi negyvenezer tallér segélyt kap, s ezért tízezer katonával támogatja Franciaországot. 17 Az 1701. február 15-én megkötött szerződés értelmében havi harmincezer tallér segély fejében tízezer katona kiállítását vállalta. 18 A spanyol örökösödési háború kitörésére lásd Émile Pillias: Études Francois II Rákóczi Prince de Transylvanie. Párizs, 1939. 14., 19., 20., 48-49. p., Köpeczi Béla: A Rákóczi-szabadságharc és Franciaország. Budapest, 1966. 20., 23. p. és Gonda Imre-Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség. Budapest, 1977. 97-99. p. 19 Lásd a 14. számú iratot.
