A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Forrásközlés - Bánkúti Imre: A szécsényi konföderációra esküt tett hajdúvárosiak

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.

233

A SZÉCSÉNYI KONFÖDERÁCIÓRA ESKÜT TETT HAJDÚVÁROSIAK NÉVSORA, 1705

Bánkúti Imre

A hajdúvárosokról és lakosságukról a XVIII. század első évtizedeiből több, különböző célra készült összeírás maradt fenn. 2702-ben a Hajdúkerület mindenoldalú conscriptiójára,1 2 majd 1715-1720-ban az országos összeírás keretében újabb felmérésre került sor," adóztatási célból. A konföderáció vezetése szintén a dikális adóztatás bevezetése érdekében íratta össze 1707-ben a hajdúváros- okat is.3 A katonáskodók létszámára pedig azokból a mustrakönyvekből kapunk adatokat, amelyek az ezredek állományában a hajdúvárosiak nevelt is feltüntetik 1706-ból és 1708-ból.4 Sajnos, ezen összeírások egyike sincs teljes egészében kiadva, a szakirodalom csak összesített adataikat ismeri és használja.

Alapvető kiindulási információt az 1702. évi összeírás nyújt: ekkor majdnem 1000 család élt a Hajdúkerületben.5 Az 1706. évi mustrakönyv 1465 katonáskodó hajdúkerületi nevet tartalmazza, ez jóval több, mint a családfők száma, hiszen egy családból többen is szolgálhattak a hadseregben.6 Az egyes hajdúvárosok népességére a helytörténeti munkák szolgáltatnak /gyakran csak töredékes/ adatokat.

A 7 hajdúváros7 alábbi eskütételi listáin azonban kevesebb, csak 609 név szerepel. Ennek okát nem tudjuk, elsősorban természetesen a háborús állapotot kell

1 Császár Edit, A hajdúság kialakulása és fejlődése. Debrecen, 1932. 50-6l.o. Az 1702. évi összeírás levéltári jelzete: ICL U et C. Fasc. 3o. No. 18.

2 Acsády Ignác, Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában 1720-21. Bp., 1896. Azonban ez a terjedelmes kötet is csak összesített adatokat tartalmaz.

3 Az 1707. évi összeírás levéltári jelzete: MÓL Dikális összeírások. Fasc. 2. No. 5.

4 Mészáros Kálmán, Adalékok a Károlyi család levéltárában lévő mustrakönyvek keltezéséhez. Fons IV.évf. 1997. l.sz. 99-105.О. A mustrakönyvekben 8 hajdúváros szerepel, Nagykállót is közéjük számították. Az összeírtak közt szerepeltek a ténylegesen katonáskodók, a zsoldost állítok és a zsoldosok, az alkalmatlanok /inhabiles/ és a tisztségüknél fogva mentesek.

5 Az 1702. évi conscriptio alapján a lakosság létszámának összesítésére: Acsády Ignác í.m. 403.o.: 951 családfő. - Boldisár Kálmán, Hajdúszoboszló lovas hadi népe. Debrecen, 1902. 19-22. o.: 689 birtokos, 284 szabados és 9 beköltözött nemes családfő, tehát összesen 982. - Balogh István, Hajdúság. Bp., 1969. 46.0.: 950 családfőre /670 régi birtokos, 281 beköltözött = 951/ teszi a lakosságot, és a szokásos kulcsszámmal szorozva kijövő 6500-7200 helyett 12-13 000 főre becsüli a hajdúvárosok ekkori lélekszámát.

6 A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. Sajtó alá rendezi Géresi Kálmán. V.köt. II.Rákóczi Ferencz fejedelem korabeli oklevelek és levelezések, 1703-1707. Bp., 1897. 405-436.О.

7 7/A Hajdúkerület 1717 óta csak 6 városból állt, ennek magyarázatára 1. a 12.sz. jegyzetet.