A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Forrásközlés - Bánkúti Imre: A szécsényi konföderációra esküt tett hajdúvárosiak
feltételeznünk, vagy csak a törzsökös hajdúktól kívánták meg az eskütételt, az ű. n. szabadosoktól /nem nemes beköltözőitektől/ nem, a néhány nemes személy pedig talán a megyei nemesek közt tette le az esküt. A szécsényi gyűlésben a rendek szövetséggé /konföderáció/ alakultak, II. Rákóczi Ferencet fejedelmükké választották, felesküdtek a konföderációra és Rákóczit beiktatták tisztségébe /1705. szeptember 12.-október 7/. Végezetül a résztvevők aláírták a díszes szövetséglevelet, de néhány jelen nem lévő csak évek múlva, pl. 1707- ben jegyezte fel nevét.8 A szécsényi gyűlés 10. törvénycikke elrendelte: „Hogy a vármegyékben lévő mindenféle nemesi rendek jobb máddal jöhessenek a szövetségbe, az alispánok közgyűlést hirdetvén, mindenekkel, senkit sem véve ki, a szövetségbeli hitet letétessék, és azok neveit lajstromba sorozván, a fejedelemnek megküldjék, ugyanígy a városok”, az egyházak vezetői, a hadaknál a generálisok.9 Míg a Jászság és a két Kunság küldötteinek aláírása ott olvasható a szövetséglevélen, a 7 hajdúvárosból senkinek a nevével nem találkozunk az aláírók között. Non tudjuk tehát, hogy a hajdúvárosokból kik voltak ott ezen a nevezetes gyűlésen, ha egyáltalán jelen voltak. Valószínűleg a szécsényi gyűlés említett rendelkezésére terjesztette fel a 7 hajdúváros is azonos esküszöveg alatt a hitet letett polgárok névsorát. Bár hely és dátum egyik város névsora alatt sincs, véleményünk szerint még 1705-ben kiállították azokat.10 A listákat bizonyára az egyes városok vezetősége állította össze, mert azokban a nevek nem saját kezűleg íródtak. Az eskütétel teljessé tétele utoljára - tudomásom szerint - az ónodi országgyűlésen vetődött fel, mégpedig 1707. június 7-én, a Túróc megyei követek elleni affér másnapján. A források e kérdésben nem egységesek. Szalay László Károlyinak tulajdonítja, aki Rákóczi után felszólalva, akkor tette le a hűségesküt, mivel Szécsénynél nem volt jelen. A gyűlés ezután utasította az alispánokat, hogy 6 hét alatt pótolják az eskü kivételét.11 234 Bánkúti Imre: A szécsényi konföderációra esküt tett hajdűvárosiak. 8 Rákóczi emlékezetében évtizedekkel később így élt ez az esemény: „Az összes főpapok, szenátorok, főurak, a megyék és királyi városok követei engedelmességet, hűséget esküdtek nekem, és azt is, hogy megtartják a szövetség alkotmányát. Az erről szóló oklevelet három példányban készítették el, mindnyájan aláírták, lepecsételték, az egyiket az én kezembe helyezték el, másikat Lengyelország prímásának levéltárába, harmadikat a protestánsok kérésére a hannoveri választófejedelemnek kellett megküldeni, aki azóta I. György néven angol király Lett." II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai a magyarországi háborúról, 1703-tól annak végéig. Ford. Vas István. Bp.,1978. 365.0. - A szövetséglevél három példányából ma kettő-ismert. Thaly Kálmán, Az 1705-iki szécsényi magyar országos szövetséglevél. Századok 4/1870/ 135-136, 337-348.0. A Lengyelországból Párizsba /Bíbliotheque Nationale - Polonica gyűjt./ került példány 12 pergamenlapból áll, jóval több aláírást tartalmaz a Magyar Tudományos Akadémia 8 lapos példányánál. Kiadása: II. Rákóczi Ferencz vezérlőfejedelem és a szövetkezett rendek 1705. szeptember 20-ikán a szécsényi gyűlésen kiállított szövetséglevele. Hasonmás kiadás. Bevezetéssel ellátta Borovszky Samu. Bp.,1.911. - Tudjuk, hogy a dunántúliak az országrész elfoglalása után, 1705 végén és 1706 elején Ruszton, ill. Nagyszombatban Bercsényi előtt tettek esküt és írták alá a szövetséglevelet. Archívum Rákóczianum I. oszt. V. Bp.,1877. 10, 22.o. v Szalay László, Magyarország története. VI. Pest, 1859. 288-289.0. - Rákóczi emlékirati: i.h. 365.0.: „Miután a követek visszatértek megyéikbe, minden megyében külön jegyzőkönyvet készítettek, ahová beírták a szövetkezés oklevelét, minden nemes aláírta nevét és lepecsételte címerével és gyűrűjével. Ezeket a könyveket minden megye és szabad királyi város elküldte hozzám, most is levéltáramban őrzöm őket.” 10 Kecskemét pl. 1705. november 23-án küldte meg az esküt tevők névsorát. MOL RSzL G. 16.1.2.b. 11 Szalay László i.m. 428.0. - Csepreghy Kálmán, Az ónodi országgyűlés és előzményei. Bp.,1894. 8o.o. - Áldásy Antal, Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. Bp.,1895. 6o.o.
