A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Mónus Imre: Tiszagyulaháza rövid története
re volt szükség 1962-ben az 1963.évi költségvetés terhére. A villamosítás nagy változásnak számított a településen, mert megszűntette azt a zártságot, mely az áramhiány miatt a rádiózástól, a televíziózástól, a szórakoztató esti programoktól korábban megfosztotta a lakosságot, és még az elektromos működtetésű háztartási gépekről nem is szóltunk. Korábban az áramot agregátorral fejlesztették, amely gyakran meghibásodott, és a lakóházak világítása szóba sem jöhetett. A korábbi évektől működő nyári idénynapközi otthon (július-augusztus hónap) helyet állandó napközi létesítését és működtetését tervezték 1963-tól, ahol az igénylők részére a meleg étel és tanulási lehetőség felügyelettel egész évben biztosított lesz. Az oktatás ügyéről korábban leírtak jelzik, hogy a felnőtt lakosság iskolai végzettsége nem megfelelő, s a község vezetése 40 éves kor alatti lakosok hiányzó 8 osztályos iskolai végzettségét a dolgozók esti iskolája keretében szeretné pótoltatni. Szervezetten megoldható a tsz-ben dolgozó 40 év alatti fiatalok között a hiányzó iskolai képzés, de különösen azokra kell odafigyelni, akik valamilyen tisztséget töltenek be. A tanácsi vezetés tovább tanulás céljából másoknál munkahelyi támogatással a Polgáron működő esti gimnázium elvégzését javasolta. A község villamosítása a gazdaság és háztartások villamosításán túl felerősítette a különböző esti programokat. A kultúrházban a mozielőadásokon kívül a tv. programok, a KISZ különböző rendezvényei, klub és más szórakoztató rendezvények várták a felnőtt korosztályt, de elsősorban a fiatalokat. Különböző oktatásokat végeztek (párt, KISZ, nőtanács, szülők iskolája), TIT előadásokat tartottak. Alkalmanként kiállítást is rendeztek a kultúrházban. A községi tanács vezetése szorgalmazta, hogy a fiatal pedagógusokat vonják be az ifjúság, a KISZ munkájába, vállaljanak részt a KISZ oktatásban, mert ők tudnák emelni azt az alacsony ismeret- és tudásszintet, amely tapasztalható a község fiataljai között. Ez a KISZ titkár feladata lehet, de a kultúrház igazgatójának is a programok szervezésekor figyelembe kell venni. A könyvtár szerepe is jelentős a község életében, amely szintén a kultúrház épületében működik. A 3600 kötetnyi állományú könyvtárnak évenként 90-100 felnőtt olvasója van. A tanulók száma meghaladja a felnőttekét, ők a könyvtár állandó látogatói, s számukra a könyvtáros biztosítja a kötelező olvasmányokon túl az igényeknek megfelelő könyvek beszerzését, kölcsönzését. A tanácsvezetés 1965-ben egy 50 férőhelyes óvoda létesítésével kapcsolatos tárgyalásokat végzett, már e helyét is kijelölték a községben, a Jókai utcában, csak a telket kellett megvásárolni, az építés feltételeit egyeztetni. Azonban az építkezés költsége nem volt biztosított, de a község nem mondott le az óvodaépítésről, az épületet majd 1970-re sikerült tető alá hozni, felszerelését biztosítani, működését megindítani. A községi tanács vezetésének a reális és megvalósítható elképzelései mindig megvoltak, 1965 évre tanácsház építését tervezték, hogy a község tanácsi vezetése méltó épületben dolgozzon, s az épülendő tanácsház a község rangos épülete legyen, ahonnan irányítják a település közigazgatását. A lakosság szakipari szolgáltatással való ellátása is a közigazgatási feladatok közé tartozik. Iparengedélye 1965-ben a lakosság közül csak 10 főnek van, 2 fő kérte újabb ipari műhely létesítéséhez az engedélyt. Ez az iparos létszám az 1300 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 223
