A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Mónus Imre: Tiszagyulaháza rövid története
Mónus Imre: Tiszagyulaháza rövid története 224 körüli lakossági létszámoz viszonyítva elég alacsony, nagyon emlékeztet az 1908. évet követő időszakra. Miután a faluban már villany van, a női fodrászatot magasabb színvonalú szolgáltatással kell működtetni, biztosítani az igények kielégítését. Polgár, mint járási székhely úgy oldotta meg a fodrászhiányt a faluban, hogy a polgári Fodrász KTSZ egy női-férfi részleget Tiszagyulaházán üzemeltetett. A bolti ellátás kiegészítésére a község déli részén is boltot nyitottak. így négy vegyesbolt működött a faluban. Cipő, ruha és komolyabb műszaki cikkek beszerzésére Polgáron vagy más nagyobb településen volt lehetőség. A község zöldség ellátásának megoldását továbbra is a tsz-től igényelték, bár a legtöbb család maga megtermelte, a legszükségesebb zöldségféléket ma is megtermeli.21 A község még 1965-ben is elég elszigetelt volt közlekedés szempontjából, mert az újtikosi vasútállomás a községtől több mint 5 km-re van, s ezért a közlekedés gyorsabb és kényelmesebb megoldására rendszeres autóbuszjárat biztosítását kérték. Tiszagyulaházán a lakosság számához viszonyítva mindig egy körzeti orvos dolgozott, és Újtikos is hozzá tartozott. Volt olyan időszak is, amikor a községi rendelést a körzeti orvos másodállásban látta el. Ezt a lakosság nehezményezte, mert a rendelési idő betartása nem volt biztos. Számára a község biztosította a működési feltételeket, a rendelő felszereltségét, sürgősségi gyógyszereket tartottak, mert gyógyszertár nem volt. A tanácsi vezetés a körzeti orvostól megfelelő orvosi egészségügyi felvilágosító munkát, ezen kívül igény esetén egészségügyi témájú ismeret- terjesztő előadások tartását az aktualitásoknak megfelelően kérte. Vöröskeresztes szervezet is működik a faluban, 1970-ben már 85 fő volt tagok száma, akik az egészségügyi felvilágosításban szintén közreműködnek, s a Vöröskereszt szaklapját terjesztik, és a véradás szervezésével is foglalkoznak. Az említett időszakban 50 fő állandó véradója volt a községnek, és újabb véradók szervezésével foglalkoztak. A felnőttek alapszervezetén kívül ifjúsági vöröskeresztes szervezet is tevékenykedik, bár ennek eredményessége nagymértékben a vöröskeresztes tanárelnök ambícióitól függ. A vöröskereszt foglalkozik a község tisztasági mozgalmával is, akciójelleggel minden évben kiemelkedő a tisztasági hónap rendre, tisztaságra mozgósító szerepe. A vöröskereszt zászlójára tűzte az alkoholizmus elleni küzdelmet is, elsősorban az ifjúság között tudnak alkoholellenes tevékenységet kifejteni. 26 A tűzoltó egylet működése szinte a falu 1908 évi alapításával esik egybe, s azóta folyamatos. A település önkormányzata, illetve tanácsa a tűzoltó egylet sorsával, felszelésével, mozgósításának ügyével a falu tűzvésztől való megóvása érdekében éves munkatervében minden évben foglalkozott.. Az önkéntes tűzoltóegylet feladatait a tagok szabadidejében tudja megoldani, így az oktatásokat általában esti időszakban szervezik, a gyakorlati foglalkozásokat a hét végére teszik. A foglalkoztató klubjuk jól felszerelt, szabad idős játékok is vannak, hogy gondoskodjanak a szabadidő hasznos eltöltéséről. A felszerelés megóvását a tűzoltószertár biztosítja, s a rendeltetésszerű használathoz a szükséges feltételek megvannak. A faluban az egylet tagjainak száma 30 fő körül mozog. A tagok igen fontos feladatnak tekintik 23 U.o. XXIII. 739/a. 14. Tiszagyulaháza tanács és vb ülések jegyzőkönyvei 1965. ^JXo;2<XlH_740/ai2i^jszag^ulaházaJ<özségiJQmács^BJeg^zőkön^veM_970;jTiájus_n_
