A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye levéltárának történetéhez és tevékenységéhez a 19. század második felében
154 Az 1840-es évektől kezdve találhatók meg azok a kimutatások, amelyeket a levéltáros rendszerint az alispánnak, esetenként a főispánnak nyújtott be. Ezután a vezető tisztségviselők állásfoglalásaikhoz igyekeztek megkeresni a történeti előzményeket, amelyeket számukra a levéltáros keresett ki.109 Korszakunkban a levéltáros egyre inkább szakemberré vált, aki az aktákat állandóan elérhetővé tudta tenni, ismerte az aktákat előállító intézmények történetét.110 Major Zoltán László: Adatok Bihar megye levéltárának történetéhez... Befejező megjegyzések A levéltárak történetében gyakorta esik szó iratkölcsönzésről, iratok visszaszerzéséről és visszaadásáról , hivatalos szerveknél maradó régi iratokról. Az iratok elkallódása mellett azt is meg kell jegyeznünk, hogy bizonyos iratok máshol is lehetnek. Osváth Pál szerint Artánd község „levéltárában” korszakunkban találhatók régi irományok Ilyen pl. az ártándi zselléreknek 1832. december 13-ról kelt megyei közgyűléshez beadott kérelmük a dézsmaszedéssel kapcsolatban. Sokkal régebbi az az oklevél, amely a kismarjaiak birtokában van 1505-től. Ebben Ulászló király a kiszomlini Bors Benedek királyi emberről emlékezik meg. Még érdekesebb azonban az, hogy Bocskai István Kismarja számára 1606. szeptember 22-én Kassán kiadott privilégiumlevelét a község „leveles házában” egy fa ládában őrizték 1944 nyár végéig. Ez év augusztusában - az akkori „menekítési” rendelet miatt - az ugyanebben a ládában őrzött Bocskai aranypénzekkel és az eredeti 1606-os dátumot viselő pecsétnyomóval együtt elszállították."1 Még a 20. század első évtizedeiben is panaszolta Bihar vármegye akkori főlevéltárnoka, hogy „ sok helyen sajnos, ezeket a régi iratokat és jegyzőkönyveket siralmas állapotban találtam...” Előfordult az is, hogy a községből begyűjtött iratokból később egyeseket visszakértek a levéltárból. Komádi pl. 4 térképet kért vissza.112 A szolgabírói iratokban többször találkozunk olyan feljegyzésekkel, hogy egyes járási főbírók vagy alszolgabírók beadták a perek jegyzékét vagy ítéletvégrehajtásról küldtek bejelentést, de ezen iratok nagyon kis része került a levéltárba.113 Osváth Pál azt írja, hogy a Nadányi család levéltárában két darab Naményi János szolgabíró által 1735-ben Derecskén és Konyáron tartott vizsgálati iratokat talált. Ezekben arról értesült, hogy Nadányi János debreceni lelkész Rápolti Mihályhoz sok becses okmányt bevitt, amelyek a Rákóczi szabadságharc idején , a Rabutin-féle rabláskor szétszórattak s elvesztek.114 Gáborjánban megtalálható az egri káptalan által hitelesített 1616. évi György nap utáni második vasárnapról kelt latin szövegű oklevél, mely birtokügyben intézkedik. Érdekessége, hogy ezt az okmányt Debrecenben az eredetiről a város nótáriusa Lévai István 1717. augusztus 20-án másolta le. Lévairól l<w A helytörténetírás...I. ..i.m. 91. 110 Glatz Ferenc : Történetírás korszakváltásban.,Bp. 1990., 158. 111 Osváth Pál.: Bihar Vármegye Sárréti Járása leírása..,Db. 1996., 103,105., Varga Gyula.: Bocskai István Kismarjának adott privilégiumlevelének néhány tanulsága. In.:HBMLÉ. XXVII /Szerk.: Radics Kálmán. / Db. 2000., 298. 112 Gazdag I.: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár...i.m.27. 1,3 HBML. IV.B. 656/a. 1. k. sz.n. 1850. júl. 15. 114 Osváth P. : Bihar Vármegye Sárréti Járása...i.m. . 109.
